«« Vissza ««
A diákévek igencsak kedves, szabadidős elfoglaltsága az osztálykirándulás. Együtt vannak az osztálytársak és a tanár is a társaság tagja, még sincs kötelező feladat, mint az iskolai órákon. Nincs tanári számonkérés, csak kellemes kikapcsolódás, kötetlen beszélgetés. Ilyenkor megszólal az is, aki az órán netán csöndben megbújik, félve a feleltetés izgalmaitól. S a tanár, - aki ilyenkor társa lesz tanítványainak – segít feloldani az esetleges feszültségeket, s a diák is kicsit felnőttnek érzi magát.
Kirándulás a hegyekbe, egy vártúra, útvonal egy - egy patak vagy folyó mentén. Megpihenünk az öreg fák lombjai alatt, hűsölünk, és hallgatjuk a madárcsicsergést egy arborétumban. Ismerkedés a természettel. Ez a hangulat megtisztítja lelkünket, lehetőség van a barátságok kialakulására vagy elmélyülésére. Azután városnézés olyan helyeken, ahol még nem jártunk, ismerkedés egy másik vidék kultúrájával, a város nevezetességeivel.
Ezek az emlékek mély nyomot hagynak a diák lelki életében, s felüdülést ad az elkövetkező dolgos hétköznapok munkáihoz, az iskolai feladatok ellátásához. A látottak alapján a diákok a közös élményszerzés mellett szinte észrevétlenül, fontos tudnivalók birtokába jutnak, melyekkel bővíthetik ismereteiket.
|
|
«« Vissza ««
Észrevételeket és javaslatokat a dokaistvanne@gmail.com e-mail címre várjuk.