Emlékezés osztálytársainkra

«« Vissza ««

Emlékezés Varga Annára

Az osztály egyik eminens diákja. Szorgalmas tanuló, minden órára felkészül a tananyagból, ha felszólítják, felelete kifogástalan, ha a tanár az osztályhoz kérdést intéz, ő az egyik, aki azonnal jelentkezik. Nem tolakodóan, lehetőséget ad érvényesülni osztálytársainak is, de ha őt szólítják, mindig tudja a helyes választ.

 

 
 

Mi, az osztálytársai Ancsának szólítottuk Őt.

Szerény, jó indulatú, segítőkész. Az osztályban mindig az első padban ült. Most, hogy az osztály fotóját nézem, látom, maga előtt tartja a kabala macit, pedig neki nem volt szüksége kabalára egy jó osztályzathoz, bár ki tudja, mit jelentett ez az ő számára.

1966 IV. e osztályban érettségizett.

Tervezzük az öreg diákok következő találkozóját.
Váratlanul kapjuk a szomorú hírt, hogy Anna már elbúcsúzott tőlünk, csendben, halkan, ahogyan ez mindig jellemző volt Rá.
 
Nézem a ballagási fényképet, ahol búcsúztunk régi iskolánktól.
 
Most Annától búcsúzunk.
 
Szeretettel emlékezünk Rá, kedves, szolid mosolyára.
Fiatalon szólították Őt, Fentről, s ő vállalta, hogy feláll, és ismét elmondja a leckét,
de most nem az osztályban, nem a diáktársai előtt, s nem a tanár felkérésére.
 
Számot ad becsületes, szorgos életéről az Isten színe előtt.
Büszkén, öntudatosan teszi ezt, ahogy az életbe elindult.
 
Varga Anna 1966 IV. e
Osztálytársai nevében elköszön Tőle
 
Harmatosi Irén, Zwick Magdolna, Rácz Mária
 
 
"Midőn a roncsolt anyagon
Diadalmas lelked megállt;
S megnézve bátran a halált,
Hittel, reménnyel gazdagon
Indult nem földi utakon.
Egy volt közös, szent vigaszunk:
A LÉLEK ÉL, találkozunk!"
 
(Arany János)
 

«« Vissza ««



Észrevételeket és javaslatokat a dokaistvanne@gmail.com e-mail címre várjuk.