Az iskola diákjai a neten

«« Vissza ««

Marek Zsuzsanna 1950 IV. a

Albert Zsuzsa az Interneten

Bp., 1932. júl. 23.
 
Idézet a Pannonia kiadó honlapjáról
Költő, kritikus, 1954 és 1994 között a Magyar Rádió irodalmi szerkesztője. Jelentősebb művei: A csönd margójára (versek, 1974), Árgirus jelenései (versek, 1981), Az éjszaka lakói (versek, 1986), "Jaj, be szép ez a Pest" (versantológia, 1997), Posta a múltból (versek, 2000). Irodalmi legendák, legendás irodalom kötetek (1999, 2001, 2002, 2005, 2008) 
 
Széphalom Könyvműhely Kiadónál megjelent műve: Albert Zsuzsa: Posta a mából 1999 vers
 
Idézet: Kortárs Kiadó 2005.

 

„Megjelent verseim mennyisége – nyilatkozta Albert Zsuzsa – meg se közelíti elhangzott műsoraim számát.
 
S valóban, az irodalmi szerkesztő ismertsége nem vetekedhet a költőével. A két tevékenységi forma mindazonáltal jól megfér egymással. A népszerű rádiós műsorok és a belőlük készült könyvek ugyanis (Miért szép?, 1974; Legendás irodalom, 1997; Irodalmi legendák, legendás irodalom, 1999–2003) viszonylag pontos képet adnak Albert Zsuzsa versízléséről, amit – s ezt csak kevesen mondhatják el magukról – irodalmunk legnagyobb klasszikusai formáltak.

 

Albert Zsuzsa első versei a Külvárosi jeladás című antológiában (1973), majd a Csönd margójára című első kötetében (Magvető, 1974) jelentek meg, s a versírás majd hétéves felfüggesztésének szünetét is ideszámítva tizennyolc év termését összegzik. Egyetemista évek, házasságkötés, költözködések, gyereknevelés alkotják e líra életrajzi hátterét.

 A „falusi Budapest”, azaz Pesterzsébet természet - közelisége után a másik Budapestet, a „magas házak Amerikáját”, az „összesodortak tülekedését” a költő csak nehezen viseli el (Keserves). Ezek a korai versek a Jelek között című ciklusban (1955–1962) közvetlenül az élet prózai tényeiből táplálkoznak. A költő saját hangján beszél, biográfiai adatokkal igazolható élethelyzeteit, közérzetét festi. Hatások természetesen érik, de nem sodorják el.

Pontosan megszabja költészete határait.

Albert Zsuzsa következő köteteiben (Árgirus jelenései, 1986; Az éjszakai lakó, 1994; Posta a mából, 1999) lírája egyre közelebb kerül gyermek- és ifjúkora természetélményéhez, a város parkjaihoz, fáihoz, a kerthez. A külső természet magától értetődő természetességgel folytatódik a belsőben. A két természet harmonikus összetalálkozása a személyiség lényegi jegyeire utal.

A város esendő, rejtett szépségeinek fölfedezése, az „évszakos játékait játszó gesztenyefa” s egyáltalán, a természet folyamatos megfigyelése logikusan vezeti el Albert Zsuzsa költészetét annak megéléséhez, hogy a szépség ízelítő az örökkévalóságból. Ám a megélt szépséget szét kell osztani. Ebben a szeretetteli osztozásban e líra nem kevesebb lesz, hanem több. A versek aranyfedezete a kontempláció. A belső nyugalom. A szeretet.

A kötetzáró Sztélé az ifjúságnak a búcsúzás magasan szárnyaló verse. Felépítése, hasonlóan korábbi Albert Zsuzsa-versekhez, akár a gyöngysor. A hosszabb - rövidebb alakzatok egyetlen témára, az elmúlás érzésére vannak felfűzve.

Albert Zsuzsa versei, versfüzérei a lehető legkevesebb szóval élnek, s egyfajta puritán, funkcionális jellegű nyelvi ízlésről tanúskodnak.

 

Albert Zsuzsa terjedelemre kicsiny, de annál tartalmasabb életműve igazi meglepetésekkel szolgál.

Versei ismerik a gyalogutak porát, de a repülést is, amelynek láthatatlan, de pontos iránytűje az intuíció.

 

 
Szerző: Albert Zsuzsa
Cím: A szőlőinda vitorlái
Alcím: Válogatott és új versek
Megjelenés éve: 2005 

  

A költőnő közel negyedszázados lírai termésének foglalatát adja a kötet.

 

Albert Zsuzsa „A csend margójára” rótta a sorokat, mint aki feltűnés nélkül teremti életművét. De ez a pozíció a líra kiteljesedésének biztosítéka lett, szabaddá tette a világgal való kapcsolatában, megmentette a lázas önmegvalósítás következményeitől, igazságait, hűségét, érzékenységét megőrizhette egy olyan korban, amely a költőtől is politikai szolgálatot kívánt.

 

Baán Tibor: Albert Zsuzsa: A szőlőinda vitorlái

Idézet: Kortárs folyóirat, 2006/11.

 

 

Az oldal a honlapra felhelyezésre került: 2009-ben

 

 

Németh Vilmosné:

Marek Zsuzsa - Albert Zsuzsa  (Albert Gábor író a férje.)

Zsuzsával lelki barátságban vagyunk 1946 óta. (Református egyház, Leánygimnázium, Egyetem) Zsuzsa egy évfolyammal járt felettem, - Kalmár Veronikával járt egy osztályba. Ő az egyetem után azonnal a Rádióba ment, ott volt nyugdíjas koráig, illetve jó pár évig így is dolgozott még. Telefon – levelezés – ritka találkozások (Budakeszin lakik), de erős lelki kötelék van közöttünk.

Így ír levelében szerkesztőségünkhöz Németh Vilmosné magyar tanár, sz. Göndöcz Ilona, a leánygimnázium 1951. IV. b osztályban végzett volt diák, az oldal megtekintése után.
2010. október 26-án

 

Szerkesztői kiegészítés!

Nagy örömünkre szolgál, hogy egy-egy internetről idézett cikk vagy riport megtalálja a kapcsolatot adott személyekkel, kedves iskolatársakkal, barátokkal, itt e honlapon.  Zsuzsanna munkáinak bemutatása mellett szerkesztőségünk egy mondattal képet ad férje munkásságáról is.
 
Idézet az internetről Zsuzsanna férjéről:

Pécsi Györgyi: Albert Gábor nyolcvanéves

…Mióta is, hogy úgy érezzük sorsunkat élve, mintha a Kárpát-medence fölött, lehajtott fejjel elaludt volna a Gondviselés (Tamási Áron)? A Gondviselés lehajtott fejjel tán jó ideje szendereg, de hál’ isten mindig voltak lármafáink, őrtüzeink – ilyenek voltak a magyar irodalom mindenkori kiválóságai, s én hozzájuk sorolom a nyolcvanéves örökifjú Albert Gábort.

Elhangzott 2009. november 11-én a Magyar Írószövetségben, Albert Gábor nyolcvanadik születésnapi ünnepségén.

  

«« Vissza ««



Észrevételeket és javaslatokat a dokaistvanne@gmail.com e-mail címre várjuk.