Beköszönő 2015

«« Vissza ««

Szép versek 

 

 

 

Nick Erzsébet küldeménye 

- 1966 IV. e

 

 

Megint haza indulok nemsokára,

Nagy, néma csend borul a kis szobára.

Üres, kihalt lett, az ajtaja zárt.

Nincs már ott, aki eddig haza várt.

Békülten kimondom: Elköltözött.

Nem lakik többé az élők között.

 

Ó, hogy várt mindig, milyen nehezen!

Szorongva leste, mikor érkezem.

S egyszer csak elébe léptem,

Hogy felragyogott az a kedves kék szem!

Pedig szolgálatom hívó szavára

Én olyan gyakran hagytam őt magára,

 

És neki úgy fájt minden búcsúvétel:

Körül tipegett anyai féltéssel...

Amíg csomagoltam és rendezgettem

Szeme kísért...csendesen ült mellettem

s bele sűrítve szóba annyit mondott!

Azután...egyszer ő is útra kelt.

 

Végső tekintetével átölelt,

És indult...hangtalanul, csendesen.

Elment! Elment! Hiába keresem.

Ő utazott el! - ismételgetem:

Tudta, hogy örök hajlék hívja fenn,

És most, előre ment és haza vár,

 

Csak egy kevés idő van hátra már,

S ha véget érnek próbák, földi harcok,

Megint meglátom azt a kedves arcot

Ott, ahol többé nem kell búcsút venni.

Kicsiny szobánk most csendesen fogad,

De csendje is tud drága titkokat...

 

Hogy várt mindeddig....hogyne várna rám.

 

(Túrmezei Erzsébet verse)

 

 

 

2015. február 24-én jelölte meg Erzsébet az interneten

ezt a meghatóan szép verset. Köszönjük!

 

Túrmezei Erzsébet (1912–2000)

1912. február 14-én született Tamásiban, szülei hetedik gyermekeként. Már 6 évesen írt verseket. A gimnáziumot Sopronban,

egyetemi tanulmányait Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, ahol magyar–német szakos tanári diplomát

szerzett. Már egyetemi évei alatt is a Fébé Leányköréhez tartozott. Ezt követően hallotta meg Isten szolgálatra hívó szavát, és

lépett be a Fébé Evangélikus Diakonisszaegyesületbe.

1941-ben avatták diakonisszává. 1951-ben, a Fébé feloszlatásával a balassagyarmati evangélikus szeretetotthonba került, ahol

1975-ig végezte szolgálatát. Versei, műfordításai – német, angol és finn nyelvről – több kötetben jelentek meg. Részt vett az

Evangélikus énekeskönyv szerkesztésében.

Nyugdíjas éveit Budapesten, szeretetotthonban töltötte. 1989-ben a Fébé egyesület újraindulásakor főnökasszonnyá választották.

Ezt a tisztséget 2000 májusában bekövetkezett haláláig viselte.

Fénylő, ragyogó, fényt sugárzó, a nevéhez hűen szolgáló, hajdanvolt bibliai nőalak, Fébé nevének a jelentése.

 

 

Kivonat a facebook-ról

Dóka Istvánné Rácz Mária - A régi otthon, amely sok örömöt rejteget, míg vár minket valaki oda. Haza. Ennek a lelki kapocsnak elvesztése nagy fájdalmat tud okozni szívünkben. Fájdalom, amit el kell tudnunk viselni és szeretetteljes emlékké átformálni.

 

Nick Erzsébet - Nekem is sok minden eszembe jutott erről a szép idézetről, meg is könnyeztem, miközben olvastam. Én még szerencsés vagyok, hogy a Szüleim élnek, de sajnos a párom 3 éve meghalt, azóta "egyedül" vagyok.

 

 

 

«« Vissza ««



Észrevételeket és javaslatokat a dokaistvanne@gmail.com e-mail címre várjuk.