Beköszönő - 2014

«« Vissza ««

Június hava

Idézet a Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

 

Június az év hatodik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt.

A 18. századi nyelvújítók szerint a június: termenes. Az Arvisurák szerint Napisten hava. A népi kalendárium Szent Iván havának nevezi. 

 

Nyári napforduló

Június 21-e a nyári napforduló napja, amely fontos igazodási pont volt a régi ember természethez, Naphoz igazított életében. Érdemes nekünk is jobban rácsodálkoznunk ezekre a jeles napokra, hogy ezek révén mi is közelítsünk az élettel, természetessel teli világhoz.

A nyári napforduló az évnek az a jellegzetes időpontja, amikor a Nap az égbolton a legmagasabb delelési ponton áll. A nap ekkor éri el a legmagasabb pontját délben (11:29) a déli meridiánon. Ezen a napon – június 21-én – az év leghosszabb nappalát és legrövidebb éjjelét élhetjük meg évről-évre. Innentől kezdődően a nappalok fokozatosan rövidülnek, az éjszakák hosszabbodnak, míg a téli napfordulóval (dec. 21) ismét megfordul a folyamat.

Tulajdonképpen a nyári napfordulóval kezdődik a nyár. A Föld ilyenkor terményekben bővelkedik, szépsége és ereje teljében van. A nyár csillagászati értelemben vett kezdete korábban június 24-ére (Szent Iván nap) esett, de erre ma már az eltolódás miatt három nappal korábban, június 21-én kerül sor. Ehhez a naphoz is különféle titokzatos, színes, ősi mítoszokból származó szokások fűződnek. A napforduló éjszakájában ott lappangtak a csillagos éj titkai, a termésvarázslások, a varázsfüvek hiedelmei, a termékenység és szerelemvarázslás babonái.

 

A tűzkultusz a napév fordulópontjaihoz kötődő rítusok része volt.

A nyári napfordulókor a tűzgyújtással a terméshozó nyarat ünnepelték. Ehhez kapcsolódó egyik legismertebb, ma is élő szokás a tűzugrás szertartása. Ne gondoljuk azt, hogy a régebbi korok embere ezt ok nélkül tette, csupán vigasságból! A szertartásnak kettős oka van. Egyrészt a tűz átugrása annyit jelent, hogy az ugró átveszi a tűz termékenyítő, éltető erejét, éppen azon a napon, amikor a kozmikus tűzerő a legerősebb; a nyári napforduló éjszakáján. A szokás alapja a tűz tisztító, gonoszűző erején alapszik.

Másrészt analógiás mágiaként azt célozta, hogy a Nap mindig olyan magasra „ugorjon”, mint ezen a Napon.

 

Szent Iván hava (Nyárelő, Napisten hava) Junónak, a Holdistennőnek a hónapja, aki a házasság által megszentelt szerelem pártfogója s a családi áldás istenasszonya. Ő védi az asszonyokat, kiket egészséggel és szépséggel ruház föl.

A művészetben úgy ábrázolják, mint a házasság harmóniájában kifejlett női szépséget. Kedvenc madara a páva. Júniusban az éjszakai féltekén leghosszabbak a napok. Szent Iván napja, a nyári napforduló ünnepe. Ezen a napon minden megtörténhet. Szent Iván éjszakája varázslatos éjszaka.

 

A Szentivánéji álom című öt felvonásos vígjátékot 1595-ben írta William Shakespeare.

Elsőként Arany János fordította magyarra, 1863-ban. Szentivánéjjel játszódik az esemény, az év legrövidebb éjszakáján, amikor a nyári napfordulót ünnepeljük. A hiedelem szerint varázslatos, szerelmes éjszaka, amikor szinte bármi megtörténhet, a kívánságok teljesülhetnek. Ebben a főúri menyegzőre készült alkalmi vígjátékban is tündérek, királyi pár, polgári ifjú szerelmesek, athéni kézművesek keverednek össze egy bolondos éjszaka játékos bonyodalmaiban. Az angol népi képzelet szülte tündérvilág, a Shakespeare-kori mesteremberek bohókás előadása, és az athéni ifjak szerelmes kergetőzése hirdeti a szerelem szépségét, a reneszánsz ember életszeretetét.


 

 

 

Az oldal öszeállításra került 2014. június havában

Szerkesztőség nevében: Dóka Istvánné

«« Vissza ««



Észrevételeket és javaslatokat a dokaistvanne@gmail.com e-mail címre várjuk.