Beköszönő - 2014

«« Vissza ««

Január hava

Január (régiesen Januárius) az év első, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban.

Nevét Janusról kapta, aki a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában.

A népi kalendárium szerint január neve Boldogasszony hava.

A 18. században a magyar nyelvújítók a januárnak a zúzoros nevet adták.

Az Arvisurák (A mű a hun-magyar törzsek sok ezer éves történelmét és világnézetét foglalja magába.) szerint Fergeteg hava.

 

A hónap egyik jelentős napja Vízkereszt.

A vízkereszt, más néven háromkirályok vagy epifánia egy keresztény ünnep, amelyet általában január 6-án ünnepelnek, ám a római katolikus egyházban sok helyen eddig a legközelebbi vasárnapra tolták el az egyházi ünneplését.

2014-től a Magyar Katolikus Egyház is a január 6-án tartja epifánia - Urunk megjelenése - ünnepét.

 

 

 

Ezen a napon a nyugati egyházakban három eseményt ünnepelnek:

 

  • a napkeleti bölcsek vagy a hagyomány szerint háromkirályok (Gáspár, Menyhért és Boldizsár) látogatását a gyermek Jézusnál,
  • Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban,
  • valamint az általa véghezvitt első csodát a kánai menyegzőn (a víz borrá változtatását). Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek, s ebből a hívek hazavihetnek valamennyit.

 

 

 *   *   *

 

Január 6-a a vízkereszt napja hagyományosan a karácsonyi ünnepkör lezárása és a farsangi időszak kezdete volt.

Sok országban ez a karácsonyfa lebontásának napja. Az ünnep előestéjén szentelik meg a szenteltvizet és a tömjént a katolikus papok a templomokban.

 

Vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig (idén február 22-ig)

tart a farsang, a karneválok ünnepi időszaka.

Ez a közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél és a tavasz jelképes küzdelmének a megjelenítése.

 

 

 

Szerkesztőség - 2014 januárjában

 

 

 

 

 

«« Vissza ««



Észrevételeket és javaslatokat a dokaistvanne@gmail.com e-mail címre várjuk.