Beköszönő - 2013

«« Vissza ««

Halottak napja

Halottainkra emlékezünk

  

 

 

Halottak napja

 

Van egy nap, amikor kimegy a falu a temetőbe, virággal és fénnyel, - ami elmúlik, -

és békével, szeretettel, - ami nem múlik el.

Nincs már ezen a napon fájdalom, csak enyhe távoli szomorúság úszik a táj felett,

mint maga az ősz bánatos, ködös álomra készülő ragyogása.

(Fekete István)

 

 

 

Minden elhunyt emlékére

A katolikus hagyomány szerint a Halottak Napját megelőző Mindenszentek ünnepén az üdvözült lelkekről emlékeznek meg,

Halottak Napján viszont, – november 2-án - az összes elhunytról, aki valaha élt.

 

Ima:

Istenünk, gondviselő édes Atyánk! Szomorú szívvel és vigasztalást kereső vággyal jöttünk Hozzád ebben az órában is. Lelkünkben itt élnek ma is, akik eltávoztak, szellemük, lelkük itt él közöttünk. Ilyenkor, Halottak Napján újra és újra megértjük, hogy a halállal nincs vége mindennek, nem szakad el minden kötelék, amelyet az élő és a halott között a hit, a példaadás, a remény és szeretet szálai kötöttek össze.

 

Istenünk, áldd meg emlékeinket, töröld le a könnyeinket! Erősítsd meg hitünket abban a tudatban, hogy nincs mitől rettegnünk, mert akár éljünk akár haljunk, mindig a Tieid vagyunk! Szeretetedtől semmi nem szakaszthat el sem életünkben, sem halálunkban.

 

Halottaink porainak adj csendességet, zavartalan pihenést, lelkünknek örök üdvösséget atyai kebleden! Ámen.

 

 

„Mindazokért, kiket nem láttunk már régen,

Akik velünk együtt ünnepelnek az égben,

Kiknek őrizgetjük szellemét,

Mindazokért egy-egy gyertya égjen.”


 

 

 

«« Vissza ««



Észrevételeket és javaslatokat a dokaistvanne@gmail.com e-mail címre várjuk.