Beköszönő - 2013

«« Vissza ««

Október 23

Mit ünneplünk október 23-án?

Idézet az internetről

 

"Gyönyörűséges nap volt az az október 23.-a, nem homályosíthatja el senki és semmi, aki ma visszamenőlegesen új értelmet akarna adni neki. Igen, a demokrácia diadala volt, mert egyetlen este lerombolta a zsarnokságot, még ha alig két héttel később a külföldi tirannusok és hazai ügynökhaduk galád gyilkosságokkal vérbe tiporta is. Álmodtunk, hosszú távra terveztünk, újjáéledtek a pártok, és senki sem nézett rossz szemmel a másikra, mert az ő álma netán másról szólt. Úgy képzeltük a szabad, parlamentáris rendszerben vitatkozunk majd, mindenki kiáll eszméje mellett, és a sok apró bölcsességből épül föl az új világ".

 

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet meg­szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.

 

A budapesti diákok békés tün­te­té­sével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje­ződött be november 10-én. Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásához vezetett.

 

November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután a nyugati nagyhatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen.

Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott szabadságharca így végül elbukott.

 

 

A lyukas zászló és a Kossuth-címer

Beethoven Egmont-nyitánya mellett az 1956-os forradalom meghatározó jelképe a Kossuth-címer és a lyukas piros-fehér-zöld zászló. A Rákosi-címerrel ellátott magyar lobogó teljesen idegen volt a hagyományoktól, a tüntetők már a forradalom első napján kivágták a zászlóból a diktatúra szimbólumát.

 

 

 

Iskolánk egyik volt diákja, - Gerő-Lang Klára, aki az 1957 IV. d osztályban érettségizett -

saját versét küldte be szerkesztőségünknek az ünnep alkalmából.   

 

Gerő Lang Klári: Lyukas zászló

 

Lyukat kapott a zászló

Lengeti a szél

Kiégették belőle

Az idegen hatalom jelképét.

 

Idézi létünk konok fájdalmát

az egykor büszke nép keservét, bánatát

Alázva, kifosztva, hazugsággal megosztva

Tovább már nem bírta.

 

Rácsodálkozott a szabadságra,

Mint a vihar, amely tűzmeleggel hozta a reményt.

Béklyóját szaggatva tépte szét.

 

Felrázva az alvó népet

Kitaszították az idegen jelképet

Úgy várták a rég óhajtott szabadságot.

 

IGAZ MESÉK  SZABADON címmel: benne a Félig Nemzedék írta Történelem.

 

 Az oldal felhelyezésre került: 2013. október 23-án

 

«« Vissza ««



Észrevételeket és javaslatokat a dokaistvanne@gmail.com e-mail címre várjuk.