Az iskola tanárai az Interneten

«« Vissza ««

A Káli-medence tudós-geológus tanára

1901-1990

Györffy Dezső emlékére

SZULYOVSZKY IMRÉNÉ

 

Akik 1932 és 1965 között pestszenterzsébeti és salgótarjáni gimnazisták voltak,

tisztelettel emlékeznek iskolájuk páratlan tudású és személyiségű tanárára, Györffy Dezsőre.

Nemcsak külső megjelenésére - alacsony termetére, arányos, tornász alkatára, haláláig egyenes és önérzetes test- és fejtartására, a szemüvege mögül áradó jóságos tekintetére -, hanem csendes beszédére, oknyomozó, logikus magyarázataira, lebilincselő taglejtéseire.
 
Ezek a magyarázatok nem csak a tantervi anyagra irányultak. Gyakran saját természettudományos, művészettörténeti, nyelvészeti, néprajzi, zeneelméleti kutatási vizsgálódásairól és eredményeiről is beszélt tanítványainak. Még a tudományok iránt túlzottan nem érdeklődő diákjai is mélységes tisztelettel beszéltek róla, sejtve, hogy nem mindennapi tanár tanította őket.

 

A Györffyek a Káli-medence egyik ősi községének, Köveskálnak voltak alapítói a honfoglalás korában.
Györffy Dezső 1901-ben született Köveskálon. A pápai Református Gimnázium elvégzése után - egyéves képzőművészeti főiskolai kitérő után - a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult tovább természetrajz-földrajz szakon. 1929-ben kapta meg diplomáját. Rövid szikszói polgári iskolai tanárkodás után 1932-től a pestszenterzsébeti magán-leánygimnázium tanára lett, 1940-től 1965-ig pedig a salgótarjáni Madách Gimnáziumban tanított földrajzot, biológiát és művészettörténetet. 
 
Már gyerekkorától kezdve rengeteget túrázott. A szülőföldje iránti mélységes szeretettől vezérelve erős indíttatást érzett, hogy a Káli-medencét, annak természetföldrajzát, történelmét, néprajzát alaposan megismerje. Származása és erkölcsi tartása miatt az ötvenes években elszenvedett megaláztatások és megpróbáltatások is közrejátszottak abban, hogy ebben az időszakban minden maradék erejét nagy tervének megvalósítására, a Káli-medence geológiai feltérképezésére fordítsa.
 
1950 és 1957 között a teljes nyári szünidőt kutatómunkájának szentelte. A szó szoros értelmében kenyéren és vízen élve járta a Káli-medencét, gyakran napi harminc kilométert is gyalogolt a nyári hőségben. Barangolásai közben a Káli-medencében soha nem látott és le nem írt növények és ásványok nyomára bukkant. Nagy munkája 1957-ben jelent meg a Földrajzi Értesítőben Geomorfológiai tanulmányok a Káli-medencében" címmel. A munka, mint a Balaton keletkezésének új elmélete, egyetemi tanulmány lett, hivatkozási alap a geológiai szakirodalomban, mások doktori disszertációjának, tudományos előadásainak témája. Mindezért az akkori salgótarjáni iskolavezetéstől nemhogy valami szimbolikus kitüntetést, de még egy elismerő szót se kapott.

 

A munkájában leírt kutatási eredményeket a következőképpen foglalhatjuk össze. 

A Káli-medence a Balatonnal párhuzamosan, a Balaton-felvidék nyugati részén helyezkedik el. Mai szerkezetének, ennek a bonyolult struktúrájú formagazdag tájnak kialakításában ugyanazon erők vettek részt, melyeknek a Dunántúli-középhegység létrejöttét is köszönhetjük: a tenger sokoldalú tevékenysége, a fiatal vulkanizmus, a víz és a szél denudáló hatása, a karsztosodás, a földkéreg mozgásai stb.
Az intenzív tektonikai mozgással összekapcsolódva a törésvonalak mentén, durván a Tapolcai-medencétől Tihanyig élénk vulkáni tevékenység zajlott le a pliocén korban, melynek számtalan, ma is látható nyomai vannak. Az utóvulkáni tevékenység nyomai a kékkúti, pálkövei, badacsonyi, füredi savanyúvíz-források.

 

Lóczi Lajos foglalkozott a táj geológiai kutatásával. A munkája nyomán felvetődött, részletekbe menő kérdések tisztázása, valamint a Balaton és a Káli-medence fejlődése közötti összefüggések feltárása Györffy Dezső érdeme.
Lóczi Lajos a Káli-medence déli szélén húzódó, homokkőből álló dombvidéket - az ún. Kőhátat - a Pannon-tenger homokturzásaiként írta le. Bulla Béla professzor a Kőhát szomszédságában lévő alakzatok keletkezését termálforrások hatására vezeti vissza. Györffy Dezső vizsgálatai szerint a Kőhát képződményei is termálforrások működésének eredményei.
Györffy Dezső kutatásainak középpontjában mindig az eredet kérdése állt. Nyelvészeti, zeneelméleti, néprajzi és művészettörténeti tanulmányai alapján méltán sorolhatjuk őt a század utolsó polihisztorai közé.

 

Munkáinak csak egy része jelenhetett meg. Több tanulmánya elkallódott vagy elveszett, nem megbízható „pártfogók" jóvoltából. Hatalmas lelkierejét bizonyítja, hogy a rengeteg iskolai és egyéb szellemi tevékenysége ellenére is fáradhatatlanul kutatott, újabb és újabb elméleteket állított föl. Tudata és gondolkodása halála pillanatáig teljesen tiszta volt. 

 

Szulyovszky Imréné Györffy Sarolta,

a tanár úr leánya állított édesapjnak emléket

 

Kivonatos idézet az Ingternetről

Az oldal felhelyezésre került az Internetről

2011. január 14-én Dóka Istvánné sz. Rácz Mária

 

A megemlékezés gondolatait szerkesztőségünk bemutatja

külön oldalon Megemlékezés tanárainkról menüpontban.

 

«« Vissza ««



Észrevételeket és javaslatokat a dokaistvanne@gmail.com e-mail címre várjuk.