Mozaikok

«« Vissza ««

Pesterzsébet 5 középiskolájának kapcsolata a profilváltások tükrében  

 
  
1.  Kossuth Lajos Gimnázium
2.  Bagi Ilona Gimnázium és Szakközépiskola
3.  Varga Jenő Közgazdasági Szakközépiskola
4.  Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola
5.  Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközép- és Szakiskola

 

1. Kossuth Lajos Gimnázium

Lázár Vilmos Általános Iskola - 1899-ben, Pöltenberg utcai iskola néven, 1901-ig az Erzsébet utcai elemi iskolához tartozott.
A Lázár utcai főépülete a háború első éveiben készült el. Ezután szinte közvetlenül az emeleti részt át kellett adni a helybeli fiúgimnázium részére, így 1920-tól 1928-ig csak a földszintet birtokolhatta. Ehhez az iskolához tartozott a Maróth u.-i iskola is, amely 1899 óta áll fenn.
 

1912-ben felvetették a helyi gimnázium létesítésének gondolatát. 1913-ban az Erzsébetfalvi Reformkör lépett fel kezdeményezőleg, és támogatásért a képviselő-testülethez fordult ez ügyben. A képviselő testület az elutasítás mellett voksolt, az iskolák sorrendűségére hivatkozva. Majd egy év múlva kitört az első világháború és a gimnázium alapításának gondolata lekerült a napirendről, legalábbis nincs nyoma a bibliográfiában. 

A proletárdiktatúra bukása után dr. Pintér Jenő budapesti tankerületi főigazgató kezdeményezésére, figyelembe véve ,,a zsúfolt villamosokon a budapesti iskolákba járó gyermekeiket féltő szülők aggodalmát” megnyílt az I. és a II. osztály, mint a IX. kerületi Fáy András reálgimnázium fiókintézete, 1919. október 9.-én

 

A 86 tanuló a Posta utca 5. szám alatt Haszler Károly igazgatásával kezdte meg a tanévet. Az anyagilag és igazgatásilag független iskola meg tudta nyitni a III. és IV. osztályt. A létszám évelején elérte már a 173 főt.
 

1920-ban a tanítás helyet kapott a Lázár utcai elemi iskola épületének első emeletén. Itt a tanítási körülmények megfelelőbbek voltak, de nem voltak tökéletesek. A tantermek megfelelőek voltak, de a könyvtárak, és a szertár hiánya erősen hátráltatta a színvonalas tanítást.

 

 
 
 
Erzsébetfalvi Állami Kossuth Lajos Főgimnázium néven 1921-ben vált önállóvá. Az 1921 és1922 között megnyílt az V. osztály is és ugyanebben az évben vette fel az iskola
Kossuth Lajos nevét.
 
 
1924. január 1-jén Erzsébetfalva nagyközség Pesterzsébet névvel átalakult várossá,
s így az iskola neve már Pesterzsébeti Magyar Királyi Állami Kossuth Lajos Reálgimnázium. 

 

Ugyanebben az évben folyamatosan beindultak a felsőbb osztályok, valamint az önképző körök.

A még mindig nem megfelelő elhelyezés nehezítette a színvonalas oktatást. Mindezek a problémák csaknem oda vezettek, hogy az intézményt visszafejlesztették és beolvasztották az anyaintézménybe. Haszler Károly igazgató, dr. Chikán Béla polgármester és az áldozatkész polgárok segítségével sikerült az iskola feloszlatását elkerülni, sőt ígéretet szerezni egy új épület felépítésére.

 
A Kossuth Lajos Gimnázium épülete 1929-ben került átadásra, az év októberében kezdődött a tanítás az új épületben, a Török Flóris utca 89. szám alatt.

Az épület tetszetősre sikeredett, a város legszebb középületének tartották. Homlokzatán aranyozott betűkkel hirdették: Kossuth Lajos Reálgimnázium.   

Az intézményt pompásan felszerelték, de tornaterem nem készült hozzá, s a fűtéssel is problémák voltak. Ennek ellenére örömmel vették birtokukba a tanárok és a diákok egyaránt a tágas előadótermeket, szertárakat.  

1933-ban Pesterzsébet rendezett tanácsú megyei város a Pestszenterzsébet nevet vette fel, így az intézet felirata újra változott:” Pestszenterzsébeti magyar királyi állami Kossuth Lajos Reálgimnázium”

Az 1939-es esztendő jubileumi év volt a gimnáziumban. A Pestszenterzsébeti Közlöny június 24-i száma részletesen beszámolt az évfordulóról a Kossuth Lajos Gimnázium 20. évfordulója címmel. Nagyszabású ünnepséget is tartottak a gimnáziumban. 

1948-ban hozták létre a diákok az első iskolai zenekart.  Az 50/60-as években vezették be a gyakorlati foglalkozást és a koedukált tanítást. Létrehozták az Eötvös Loránd Gépipari Technikumot is. Az Eötvös Loránd Szakközépiskola Budapest, TÖRÖK FLÓRIS U. 89. épültében önálló helyet kapott …, amikor a Kossuth Lajos Gimnázium új épületbe került. Még az 1959/60-as tanévben bevezették a gyakorlati foglakozást, majd a koedukált oktatást.

 
1963. augusztusára az Ady Endre utca 142. sz. alatt elkészült az új, megfelelően felszerelt épület három tanműhellyel, sőt tornateremmel is. 
 

Dr. Thomann Márton nevéhez fűződik az 1979/80. tanévben bevezetésre kerülő fakultatív oktatási rendszer, valamint a több mint húsz éven át megjelenő, a kerület négy középiskoláját összefogó, színvonalas újság, az Erzsébeti Diák. A nyolcvanas évektől kezdve még további változások is történtek a gimnázium belső szerkezetében.

Az öt osztályból immáron 2 nemzetiségi osztály volt, emellett emelt szinten is folyt az angol, német és az orosz nyelv tanítása. Újdonságként gyakorlati fakultációk jelentek meg.(államigazgatás, idegenvezetés) Színesebbé tette az iskola életét a Kossuth-Napok bevezetése is, ami a mai napig a diákságot minden téren megmozgató programokat biztosít. 

 

A Kossuth Lajos Gimnázium fenntartója 1990 őszén Pesterzsébet-Soroksár Önkormányzata lett, ám középfokú tanintézményeit a helybéli képviselőtestület - élve a Közoktatási törvényben biztosított lehetőséggel - 1993. április 1-jei hatállyal a Fővárosi Önkormányzat fenntartásába adta át. Horváth Gábor igazgató 1991 óta áll az iskola élén.

 

A kerületben nyilvántartott magas német nemzetiség mellett nélkülözhetetlenek az olyan intézmények, amelyek a német nyelvvel különösen foglalkoznak. Kiemelt szerepet játszott és jelenleg is játszik a Kossuth Lajos Gimnázium. 1990 szeptemberében nyitotta meg kapuit a Német Nemzetiségi Gimnázium, mint a Kossuth Lajos Gimnázium Német Nemzetiségi Tagozatának utóda. Az iskola 2010-ben ünnepelte a két tanítási nyelvű oktatás bevezetésének huszadik és az iskola fennállásának 90. évfordulóját. 

 
A Kossuth Lajos Gimnázium honlapján olvasható mottó:
„Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.”

Kodály Zoltán

 

2. Bagi Ilona Gimnázium és Szakközépiskola

Az iskola történetét Kökény Sándorné: A pesterzsébeti leánygimnázium – Bagi Ilona Gimnázium emlékkönyve mutatja be nagy részletességgel. Idézet a könyvből
 
Pesterzsébet első középiskolája után másodikként – a leány tanulók számára Kalmár Ilona alapította meg magánjogú leánygimnáziumát.
 
Az 1924 óta városi rangú Pesterzsébeten nem volt leánygimnázium. 
Az 1919 óta működő fiú gimnáziumban lányok legfeljebb magántanulóként kaphattak bejárási és vizsgázási lehetőséget. Leánygimnáziumra tehát szükségük volt azoknak, akik szerették volna iskoláztatni leányaikat.
Talán ennél is fontosabb volt, hogy a majd itt működő leánygimnázium felkeltse a magasabb iskolázottság iránti igényt azokban a családokban, amelyek erre eddig talán nem is gondoltak, pedig leánygyermekük tehetsége indokolta a továbbtanulást.
Az 1926. évi XXIV. törvénycikk középfokon leánygimnázium, leánylíceum és leánykollégium szervezését tette lehetővé. "A leánygimnázium és a leánylíceum feladata és célja a törvény szerint az, hogy a tanulót vallásos, erkölcsös és nemzeti szellemben magasabb általános műveltséghez juttatja, és ekként az egyetemi és általában a főiskolai tanulmányokhoz szükséges szellemi munkára is képessé teszi.
 
Kalmár Endre és Kalmár Ilona iskolaalapítással szerették volna Pesterzsébet fiataljainak kiszélesíteni a tanulási, képzési lehetőségeit. Kalmár Elek, Kalmár Ilona édesapja társa az iskolaalapításban. Az iskolai évkönyvek kettőjüket nevezi meg alapítónak, de későbbi visszatekintés alapján alapítóként kell megemlékezni Kalmár Eszterről is, - Ilona testvéréről - aki kezdettől fogva az iskola tanára, majd igazgatóhelyettese, végül igazgatója volt, 1949. december 28-án bekövetkezett haláláig.
1930-ban Kalmár Ilona okleveles tanár Pesterzsébeten leánygimnáziumot kívánt létrehozni. Kérelmét benyújtotta a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumba. 1931. március 7-én kelt 540-0-03/1931. sz. rendelet alapján az engedélyt megkapta magán leánygimnázium megnyitásához.
Kalmár Ilona apjával, Kalmár Elekkel,   a lőcsei gimnázium egykori igazgatójával és húgával, Kalmár Eszterrel együtt   nemes célt kívánt szolgálni azzal, hogy lehetőséget teremtenek itt a lányok számára továbbtanulásra, és felkeltik azok igényét is, akik akkor talán még nem is gondoltak az érettségi megszerzésére.
 
1931. szeptemberében megnyílt az engedélyezett leánylíceumi első osztály a Török Flóris u. 84. számú, a Református Egyházközség újonnan épített, tornára és játékra alkalmas udvarral is rendelkező bérházában  - írja az iskola értesítője.
 
1933 nyarán az iskola a Török Flóris u. 106. számú bérházba költözött.
1942-ben súlyos veszteség érte az iskolát: alapítója, Kalmár Ilona meghalt. Utóda, húga Kalmár Eszter lett.
 
1944-45. tanévben a tanulók száma megfogyatkozott. Az iskola fenntartása a korábbinál is nagyobb gondot jelentett, a tandíjakból nem lehetett fedezni az iskola működését. Az állam azzal járult hozzá a költségekhez   fontosnak tartva az iskola fennmaradását   hogy az igazgatót és a tanárokat szolgálati idejük beszámításával
 
1945-ben állami igazgatóvá, illetve állami tanárokká nevezte ki, és gondoskodott fizetésükről. 1945-1948 között a korábbi nyolcosztályos középiskola fokozatos négyosztályossá alakult.
 
1948. június 27-én jelent meg az iskolaállamosítási törvény végrehajtási utasítása, ennek alapján 1948. júniusában a helyi állami tanügyi szervek mindenütt - így városunkban is - állami tulajdonba vették a korábban nem állami iskolákat.
1948. júniusában megtörtént az iskola államosítása. Eddig az iskolát Kalmár Eszter tartotta fenn. "Az iskola fenntartója 1948 júniusától a magyar állam"   írja az 1947/48. tanév évkönyve. Az államosítás az iskola fennmaradását, Kalmár Eszter igazgatói megbízása az eddig végzett pedagógiai, iskolaszervezői tevékenység elismerését jelentette.
 
1948-ban vette fel az iskola Bagi Ilona mártírhalált halt kommunista, ifjúmunkáslány nevét. Az állami iskola elhelyezési gondjai sem csökkentek, a tanulók számának ugrásszerű növekedése miatt a Török Flóris utca 106. szám alatti épület az iskola befogadására alkalmatlanná vált.  
Ezért az iskola 1956-ban a Fővárosi Tanács V.B. Oktatási Osztály intézkedése alapján megkapta a Vörösmarty utca 30. szám alatti épületet, mely eredetileg a karmelita apácák Szent József árvaházának épület 1924-ben.
A szerzetesrendek megszűnésekor vették birtokba az ipari tanulók számára, és tőlük vette át a leánygimnázium.
 
Az 1961. évi III. törvény értelmében a Bagi Ilona Gimnáziummal kapcsolatban felmerült a szakközépiskolai osztályok nyitása. A gimnázium életében döntő változást tehát az 1964-65. iskolai év hozta, amikor a fokozódó társadalmi igények megkövetelték, hogy 1964-ben a gimnáziumi osztályokkal párhuzamosan finommechanikai, és műszeripari szakközépiskolai osztály is létesüljön. Az iskola folyamatosan alakul át az évek során Finommechanikai és Műszeripari Szakközépiskolává.
Az iskola új neve: Bagi Ilona Leánygimnázium és Szakközépiskola.
 
Mivel az iskola épülete az új képzési forma műhelyigényét már nem tudta biztosítani, ezért másik, alkalmasabb, fejleszthetőbb ingatlanra volt szükség. Ezért a Bagi Ilona Gimnázium és Szakközépiskola a Kossuth Lajos utcai Általános Iskola helyére kerül, s majd ott építenek egy új műhelyt.  
Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb igény jelentkezett egy közgazdasági képesítést adó szakközépiskola beindítására, ezért az iskolaépületbe az elképzelések szerint a fokozatosan felfejlődő Varga Jenő Szakközépiskola tanulói költöznek majd be. Évekig két iskola élt egy épületben. Lent a Varga Jenő Szakközépiskola, fent pedig a Bagi Ilona Gimnázium és Szakközépiskola.
 
1970-ben a Bagi Ilona Mechanikai Műszerész Szakközépiskola a Kossuth Lajos u. 35. szám alatti, addig általános iskolai, eredetileg Polgári leányiskola   épületébe költözött. Itt érettségiztek az utolsó gimnáziumi osztályok 1970 júniusában. Az 1970-71-es tanévtől az iskola új neve: Bagi Ilona Finommechanikai és Műszerészipari Szakközépiskola.
 
Időrendben visszatekintve:
1931-től Kalmár Ilona vezette a magánjogú leánygimnáziumot.
1940-ben megemlékezés az iskola alapításának 10. évfordulója alkalmából.
1948-tól az iskola neve: Bagi Ilona Leánygimnázium.
1961-ben a Bagi Ilona Gimnázium megünnepelte az iskolaalapításának 30. évfordulóját.
1964-től Bagi Ilona Gimnázium és Mechanikai Műszeripari Szakközépiskola,
1970-től Bagi Ilona Finommechanikai és Műszeripari Szakközépiskola néven működik.
1980-1981-es tanévben az intézmény megünnepelte fennállásának 50. évfordulóját.
1990-ben az iskolaalapítás 60. évfordulója alkalmából - ünnepélyes keretek között - megalakult a Leánygimnázium Baráti Köre.
1997-ben végzett az utolsó osztály a Bagiban. Az érettségizők elektronikai vagy mechanikai műszerész, a gimnazisták pedig számítógép-kezelői végzettséget kaptak.
A Pestszenterzsébeti Műszaki Szakközépiskola és Gimnáziumot a Fővárosi Közgyűlés határozata értelmében –
1997. augusztus 1.-vel összevonták az Eötvös Loránd Szakközépiskolával.
A fővárosi határozat alapján a jogutódintézmény a Pestszenterzsébeti Műszaki Szakközépiskola lett.
Külön megbeszélésen a Pestszenterzsébeti Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium felvette az Eötvös Loránd Szakközépiskola nevet, s elhagyta a Kossuth Lajos u. 35. sz. alatti épületet, ahol később az Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola kezdte meg működését.
 
A Bagi Ilona Gimnázium és Szakközépiskola honlapjának Kezdő oldalán az üzenet:
"Van az emberi szívnek egy halk szavú és előkelő vendége néha, az Emlékezés."
(Bánáti Szohner Sándor)
 
 

3. Varga Jenő Közgazdasági Szakközépiskola 

A Kalmár család
Kalmár Endre és Kalmár Ilona iskolaalapítással szerették volna Pesterzsébet fiataljainak kiszélesíteni a tanulási, képzési lehetőségeit. Kalmár Ilona megalapította Pesterzsébeten a magánjogú leánygimnáziumot, testvére Endre ugyancsak a tanulni, továbbképzésre vágyók lehetőségét kívánta biztosítani.
 
Kalmár Endre,  Kökény Sándorné Kalmár Veronika édesapja - Kalmár Ilona bátyja - szintén itt lakott Pesterzsébeten, a Györffy - Wolf Fémárugyár főmérnöke volt mindaddig, amíg a gazdasági válság miatt nehezebb körülmények közé került gyár le nem építette alkalmazottait. A húszas évek második felében Kalmár Endre okleveles, állástalan gépészmérnök elővette diákkori kedvenc stúdiumát, a gyorsírást. 1930-ban nyitotta meg gépíró- és gyorsíró-szakiskoláját Pesterzsébeten, ahol akkor irodai munkára képző iskola még nem volt.
 
Kökényné Kalmár Veronika, az iskola első igazgatójának visszaemlékezése az iskolaalapítás előzményeire:
"Születésem óta itt lakom, ugyanabban a lakásban, a Forgó házban, a Szent Erzsébet téren, innen jártam elemibe: a pestszenterzsébeti Kálmán utcai magyar királyi állami elemi népiskolába. Elemi után nagynéném: Kalmár Ilona magán-leánygimnáziumába jártam nyolc tanévig, 1950-ben az Állami Leánygimnáziumban érettségiztem Budapest XX. kerületében.
Életem folyamán két munkahelyem volt: édesapám gépíró iskolájában kezdtem tanítani, és az ebből fejlesztett közgazdasági szakközépiskola,  ma Varga Jenő Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola   igazgatói feladataiból hívtak második munkahelyemre, akkori nevén a Művelődésügyi Minisztériumba.
 
"Megvolt az alapja annak, hogy a közgazdasági szakközépiskolai ügyviteli képzés tartalmi kialakításába minket, gépíró-iskolai tanárokat vontak be, hiszen a pesterzsébeti gyorsíró- és gépíró-szakiskolában évtizedek óta folyt szakmai műhelymunka.
Az iskola alapítója édesapám, Kalmár Endre aranyjelvényes gyorsíró, Az Írás című gyorsírási szaklap autográfiai szerkesztője volt (azaz ő készítette és írta nyomdakészre a gyorsírási gyakorlatokat), és a gépírásoktatást is fejlesztette: az akkor használatosnál sokkal módszeresebb gépírási gyakorlatokkal.
 
Gyerekkoromat végigkísérték a gyorsírás- és gépírásoktatást fejlesztő munkálatok, és ezt folytattuk az államosított, majd a kereskedelmi szaktanfolyammal összevont irodai szakiskolában is az Ady Endre u. 90. szám alatti épületben.
Amikor ezeket az iskolákat a tandíjakból fenntartandó gépíró- és gyorsíróiskolává szervezték át, még fontosabbá vált, hogy jól működő, jó hírű iskola maradjunk, eredményesen dolgozzunk.
1957-ben az épület eredeti gazdája, az építőmunkások szakszervezete „visszakérte” helyiségeit: kilakoltatta az iskolát.
A kerület nem tudott más helyet adni, mint átalakította az Erzsébet tér 4. szám alatti 90 négyzetméteres üzlethelyiséget.
Még azt is nehéz volt elérnünk, hogy a gyorsíróteremnek használandó helyiségen ne két, hanem három ablak legyen.
Ezek között a lehetetlen tárgyi körülmények között folytatódtak az oktatásfejlesztési munkák: elsőként alkalmaztuk a magnetofont az oktatásban, − ezt a megoldást többen átvették − a vetítést (ennek lényege végül csak a számítógépes oktatóprogramban valósult meg néhány éve), és mindezek ismeretében vonta be a minisztérium az iskola munkatársait az országos tantervfejlesztési munkákba. De elhelyezésünk miatt arra nem gondolhattunk, hogy a XX. kerületben is legyen közgazdasági szakközépiskola.
 
A közgazdasági technikumokkal foglalkozó minisztériumi szakemberek úgy gondolták, hogy a szakközépiskolává alakítás kényszerűségét összekapcsolják az ügyviteli képzés, a gyorsíró- és gépíróképzés fejlesztésével, ezért a hagyományosan közgazdasági technikumi (korábban felsőkereskedelmi iskolai) könyvelő-, tervező- és statisztikusképzés mellé ügyviteli tagozatokat is szerveztek.
Nyilvánvaló volt, hogy épületet kell találni az új középiskolának.
 
Az 1963-ban újonnan induló Közgazdasági Szakközépiskola tehát átmenetileg megkapta az Ady Endre u. 133. szám alatti egykori munkásotthon néhány helyiségét. Ennek főleg az volt az előnye, hogy szemben volt a Kossuth Lajos Gimnázium új épületével, így használhattuk a tornatermüket, és közel volt azoknak a közismereti tanároknak, akik kezdetben óraadóként
segítettek.
 
Később a Bagi Ilona Gimnázium épületét, - a Vörösmarty utca 30. szám alatti hajdani fiúárvaházat kapja meg a Közgazdasági Szakközépiskola, Gépíró és Gyorsíró Iskola.
A döntés alapján néhány évig albérlők voltak a Vörösmarty utcában.
 
1970. március 1-jén kellett a Bagi Ilona Szakközépiskolának átköltöznie a Kossuth Lajos utcába, és ott érettségiztek utolsó gimnáziumi osztályai 1970 júniusában.
 
A Vörösmarty utca 30. szám alatti iskolaépület valamennyi szintjét a Varga Jenő Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola veheti birtokba.
 
 
Az iskola a 2008/2009-es tanévtől Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola néven működik.
1976-tól az iskola igazgatója: Kiss Mária statisztika-könyvvitel szakos középiskolai tanár.
 
Az iskola jubileumi honlapjának beköszöntő oldalán olvasható idézet:
„Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent és munkálkodhass a jövőn.
(Széchenyi István)
 
 

4. Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola

Az iskolaépület története az 1910-es évben kezdődött, amikor az akkori Erzsébetfalván felmerült az igény egy gimnázium felállítására. Az épületben a Kossuth Lajos Gimnázium 1929. októberében kezdte meg a tanítást, nyolc osztállyal.
 
Az 5. számú Gépipari Technikum - később Eötvös Loránd Gépipari Technikum - 1950-ben kapott helyet a Kossuth Gimnázium épületében, ahol 3 osztály indult gépész szakon. 1951-ben már 6 osztállyal működött az iskola, ekkor tértek át az acélszerkezeti szakra is.
 
1954-ben felépült a régi épület toldalékaként a modern acélszerkezeti szerelőcsarnok, amely gépparkját első sorban a különböző gyárak felesleges gépeivel biztosították. A MALÉV kérésére 1960-tól légi közlekedési gépészképzés is folyt, melynek utolsó évfolyama az 1968/69-es tanévben hagyta el az iskolát.
 
1997. július 31-én a Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, hogy a Pestszenterzsébeti Műszaki Szakközépiskolát és az Eötvös Loránd Gépipari Szakközépiskolát a fővárosi racionalizálási program keretében összevonja.
Az új intézmény neve Eötvös Loránd Szakközépiskola lett.
A Fővárosi Közgyűlés korábbi határozata értelmében az iskolában meglévő csarnok rendszerű tanműhelyt és fölötte lévő tantermeket 1999. február végén el kezdték lebontani, amely helyére a tornaterem, új műhelyek, laborok és tantermek kerültek. Az építkezést követő évek fő jellemzője a szakképzés erősítése, illetve a szakközépiskolai képzésben a szakmai orientációs, alapozó szakaszok kialakítása, valamint a nyelvi előkészítő évfolyamos oktatás bevezetése volt.  
 
A Fővárosi Közgyűlés 2007. április 6.-i Közgyűlése az Intézmények átszervezésének részeként a Szabóky Adolf Műszaki Szakközépiskola és Szakiskolát az iskolával összevonta. 2008 szeptemberétől sor került a tényleges összeköltözésre.
Az Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola, mint jogutód megtartja a volt Szabóky Adolf Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola alapfeladatait, sajátos és kiemelt fontossággal a hallássérült fiatalok és felnőttek nevelésére, oktatására, képzésére.
 
 
 
 

Az iskola névadója: Eötvös Loránd

A pesti piarista gimnáziumban érettségizett, a pesti egyetemen jogot tanult,

de emellett magánúton természettudományokat is hallgatott.

A heidelbergi egyetemen doktori szigorlatát 1870. június 8-án

"summa cum laude" fokozattal tette le.

A tudománytörténet a legjelentősebb fizikusok között tartja számon.

 
 

5. Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola

A Bagi Ilona Gimnázium tehát elköltözött a Kossuth Lajos u. 35-be. A Bagi Ilona Szakközépiskola összevonásra került az Eötvös Loránd Szakközépiskolával, s a Török Flóris u. 89-ben folyt tovább a szakközepes oktatás, ahonnan a Kossuth Lajos Gimnázium új épületbe költözött, az Ady E.u. 142. sz. alá. A Kossuth Lajos Gimnázium új épülete, és a Bagi Ilona Gimnázium megszűnése adott lehetőséget arra, hogy a profilváltások után a Kossuth Lajos u. 35. sz. alatt megüresedett egy iskolaépület, ahol helyet kapott egy új középiskola.
 
Ez az iskola több mint 50 éve kezdte meg működését, az 1954/55-ös tanévben. Akkor még 12. sz. Helyipari Iskolának hívták, s telephelye a Krisztina körúton volt. Kezdetben számos szakmában volt képzés, a diákokat nemzetközileg is elismert, magas színvonalon.
 
Az 1970-es évek nehéz feladat elé állították az iskolát. Ebben az időben 27 szakmában folyt a szakmunkásképzés.
Ebben a tanévben iskola új nevet vett fel: Dallos Ida Ipari Szakmunkásképző Intézet.
Az 1980-as tanévtől már csak a fodrász és kozmetikus képzés maradt az intézménynél.
1988 óta működik a kereskedelmi szakmunkásképzés, majd
1992 szeptemberétől szakközépiskolai képzéssel bővült a profil.
Ennek megfelelően változott az iskola neve is 12. sz. Ipari és Kereskedelmi Szakközép és Szakmunkásképzőre.
 
1988 óta foglalkozik az Iskola a kereskedelmi szakmunkásképzéssel, majd
1992 szeptemberétől szakközépiskolai képzéssel bővült a profil.
1993-ban saját fodrász tanműhely, kereskedelmi oktató kabinet, számítástechnika terem is kialakult. E létesítményekhez az anyagiakat pályázatok és szponzorok segítségével biztosította az intézmény.
 
1999-ben költözött az iskola Budapest XX. kerületébe, Pesterzsébetre,
a Kossuth Lajos u. 35. sz. alatti épületbe.
 
 
 
2002. novemberében a szépségéről, eleganciájáról, illetve a magyarok szeretetéről híres „Sissit”  választotta az iskola példaképül, s ezért vette fel az
Erzsébet Királyné Szolgáltató és
Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola nevet.
 
 
 
"Cél, hogy a diákok számára az alapműveltség
alapos elsajátítása után magas színvonalon működjön
a szakmai gyakorlati oktatást, és
a lehetőség tudásuk folyamatos bővítésére szolgáljon."
 
 
 
 
 

Az iskolákról a bemutató oldal felhelyezésre került

2011.  január 15-én

Forrásanyag: Internet  Iskolák honlapja

«« Vissza ««



Észrevételeket és javaslatokat a dokaistvanne@gmail.com e-mail címre várjuk.