Pesterzsébet névhasználata

«« Vissza ««

Pesterzsébet - Pestszenterzsébet - Budapest XX. kerület  

Pesterzsébet címere

 
A címer pajzs alakú, amit a város színei vízszintesen három - kék-ezüst-kék - sávra osztanak.
A korabeli leírás szerint :

- a pajzs tetején nyitott korona a városnak Erzsébet királynéhoz fűződő kapcsolatát;

- a pajzs felső részében lévő hajóhorgony a város Duna menti kedvező fekvését;

- a középső ezüst sáv a Duna folyamot;

- az alsó részben a fogaskerékből kiemelkedő Merkúr-pálca pedig a városnak az ipar és a kereskedelem fejlesztésére irányuló reményteljes és hazafias törekvéseit jelképezi.

 

Pesterzsébet a Kis-Duna partján terül el.
Az első településnyomok a kora bronzkorból származnak, és a kelták jelenlétét (Kr.e. II. és I. évszázad) bizonyítják, majd az avarok települtek itt le és szórványosan maradtak fenn honfoglalás kori leletek is.
 

 

1067-ből említi Gubacs falu nevét az első írásos emlék a századi monostor alapító levele.

 

A terület, melyet a század 60-as éveiben még Gubacs pusztának neveztek, a XVIII. századtól a Grassalkovich család tulajdonában volt, majd a XIX. században a Sina család birtokába került, aki egy belga banknak adta tovább, melynek jogutódja 1868-ban megkezdte a parcellázást. Olyan közismert személyek vásároltak itt területeket, mint Jókai Mór, Kende Kanut, Török Flóris. Az új tulajdonosok között voltak olyanok is, akik mint Hitel Márton vagy Suda János tovább parcellázták és eladták birtokaikat. A kiegyezést követő gazdasági növekedés hatására rohamos fejlődésnek indult a település, egyelőre még Gubacs puszta néven.

 

1860-as évektől a Soroksárhoz tartozó Gubacs puszta területén két telep alakult ki parcellázások útján.

Az egyik az Erzsébetfalva nevet kapta, a másiknak Kossuth Lajos után Kossuthfalva lett a neve.

 

Az új település az Erzsébetfalva elnevezést vette fel Ferenc József felesége,

Erzsébet királyné tiszteletére.  

A hagyományok szerint az alapítási nap 1870. június 14-e, melyről a helybeliek búcsúnap tartásával kívántak megemlékezni. A névadást a királyi család elfogadta, sőt Erzsébet királyné anyagilag is támogatta az új települést.

A Pesterzsébet újság 2002. március 7-i száma „szenzációs” leletről számol be. „Komoróczy László (szo­cialista alpolgármester – a szerk.) elmondta, kitartó munkával sikerült bizonyítékot szerezni arra, hogy a mai főváros eme része valóban Erzsébet királynéról kapta a nevét.

Somogyváry Géza az Országos Levéltár segítségével Bécsben megtalálta azt a dokumentumot, amelyben a császár- és királyné »legkegyesebben méltóztatik engedélyezni«, hogy a telepet Erzsébetfalvának hívják.” 

Erzsébet bajor hercegnő - teljes német nevén Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach - Miksa József bajor herceg és Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnő nyolc gyermeke közül harmadikként született.

Erzsébet Amália Eugénia, Sissi (München, 1837. december 24. - Genf, 1898. szeptember 10.) osztrák császárné, magyar királyné, Ferenc József felesége volt. Egyéniségének és a magyarok iránt érzett szeretetének köszönhetően máig az egyik legnépszerűbb történelmi személy Magyarországon. Az 1867-ben megtörtént kiegyezés az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulásához vezetett. Erzsébet ekkor férjével együtt Budára utazott, ahol magyar királyi párrá koronázták őket június 8-án a budai Nagyboldogasszony - azaz Mátyás - templomban.

 

 

Ősi hagyomány szerint koronázáskor a nemzet megajándékozza a királyt, a király a nemzetet. A királyi pár az Erzsébet által kedvelt gödöllői, hajdani Grassalkovich-kastélyt kapta ajándékul a hozzátartozó birtokkal és 100 000 arany forintot. Az utóbbit az 1848-49-es szabadságharc honvédözvegyei, árvái és hadirokkantjai javára ajánlották fel.

 

A király nagylelkű gesztusa - ami felháborodást váltott ki a császári-királyi hadsereg veteránjai között - valószínűleg a királyné közbenjárásának volt köszönhető. A telep a későbbi parcellázások során folyamatosan terjeszkedett ÉK-i irányba a mai Nagykőrösi út és D-DK-i irányban Soroksár felé. 

 

 
Kossuthfalva területe, a soroksári, pusztagubacsi 2290. számú telekjegyzőkönyvben a 7630. helyrajzi szám alatti, 123 hold földterület a londoni General Company for the promithion of Land Credith tulajdonát képezte. Ettől a társulattól 1868-ban megvette Löwy Mór, majd 1869-ben továbbadta Biróy Bélának és nejének, Komjáthy Borbálának. Az új tulajdonosok már a következő évben megkezdték a felparcellázást.
 
A mai Vécsey, Knezich, Dessewffy, Ady Endre utca környékén kialakult településmag elszórt házai ekkor még építészetileg nem függtek össze a kialakuló Erzsébetfalvával. A hagyomány szerint az első lakosok a Vécsey utcai vendéglőben rendezett összejövetelen Biróy Bélával (a szabadságharc honvédjével) együtt határozták el, hogy telepüknek a "Kossuth Helység" nevet adják.
 
A névadáshoz levélben kérték Kossuth Lajos beleegyezését, amelyet meg is kaptak. Biróy és felesége azért, hogy a száműzött politikus magyar "illetőségű" lehessen, birtokából a 154-155. sz., 1300 négyszögöl területű házhelyet (ma Nagysándor József és Knezich utca sarka) Kossuthnak ajándékozta. (A Kossuth levelet tekintik a telep alapító okiratának.) 
 
"Turin, Jan. 14-kén 1871 Uram Barátom! Múlt decz. 30-káról kelt szíves levele jogot adott nekem önt e néven szólítani, melyhez én mély értelmet kötök. Ön Gubacs pusztai telepítményét "Kossuth -nak nevezte el. Szívesen adom hozzá beleegyezésemet.
Köszönöm Önnek a hü kegyeletet a szent ügy iránt, melyet egy gyöngébb nemzedék megtagadtatni engedett. S ha az ügy iránt kegyeletből, a szíves megemlékezésnek, a baráti jóakaratnak egy sugara reám, a száműzöttre is kiterjed, hálával fogadom azt.” (Részlet Kossuth leveléből).
 
Soroksár és két telepének lakossága más-más gazdasági körülmény között élt. Erzsébetfalva az iparosság és a kereskedők telepének indult, Kossuthfalvát földművesek lakták. Kossuth-falva 1879-ben vagyonilag és közigazgatásilag különvált Erzsébetfalva teleptől, (majd néhány év önállóság után ismét egyesült azzal).
 

Erzsébetfalván gyorsan megkezdődött az építkezés

 

1882-ben közadakozásból, - a mai Kossuth Lajos utca és Széchenyi utca sarkán - megépül a községháza. 1913-ban az épületet lebontották (hogy helyére a mai szakközépiskola elődjét, a polgári leányiskola épületét emeljék). 
1895-ben az erzsébetfalviak  25 tagú küldöttséget menesztettek a belügyminiszterhez az önállóság érdekében, panaszaik beterjesztésével a soroksári elöljáróságra, a sorozatos visszaélések miatt. Az eredmény: a belügyminiszter 1897. április 13-án kelt 27985/ 1897. V. sz. rendelete, a nagyközséggé válásról. A két telep egyesült, önálló nagyközséggé alakult a Soroksártól történő leválás után Erzsébetfalva néven.
1897-ben a település tehát nagyközségi rangot kapott.
 

 

 

 

1906 nyarára felépült az új községháza,

Hegedűs Ármin és Bőhm Henrik tervei alapján, szecessziós stílusban. (Védett emlék ) 

A második világháború sérüléseit csak részben építették újjá. Hiányzik az épület jellegzetes két tornya, a díszes tetőburkolata és az órája. 

 
A városháza előtt álló Kossuth-szobor
Horvay János és Füredi Richárd alkotása,
1909-ben állították, közadakozásból. 
Avatási ünnepségén Kossuth fia, Kossuth Ferenc is jelen volt.
(Budapest elsőként állított Kossuth-szobra.)
 
  
 
 
 
 
 
Az 1868-ban parcellázott Gubacs-pusztán gyors ütemben kialakult településen már 1876-ban kis templom épült. 
Erzsébetfalvának a XX. század elején már 24000 lakosa volt, és a templom kicsinek bizonyult.
1905-ben a község 701 négyszögöl területet ajándékozott a piactéren templomépítésre. 
1909-re épült fel ezen a telken - Bánszky Mihály építész tervei szerint - a neogót stílusú Szent Erzsébet templom.
A templomot 1909. július 11-én avatták fel és szeptember 8-án szentelték fel.
1913-ban készül el a templom első festése, Jureczna Antal templomfestő és oltárépítő munkája.
  
 
 
 
 

 

1919. május 1-jén a Néptanács - egyes korabeli vélemények szerint Kun Béla utasítására - a Piac téren (ma Szent Erzsébet tér) kimondta a település nevének Leninváros elnevezésre való változtatását és várossá válását. 

Az 1920-as évek elején, Magyarországon Erzsébetfalva volt a legnépesebb község. 
1923-ban Erzsébetfalva kérvényezte a várossá nyilvánítást, amelyet 1924. január 1-jével el is nyert a település.  
 
1924-től visszanyerte a Pesterzsébet nevet, és városi rangot kapott. A képviselő-testület a Budapest melletti fekvés kihangsúlyozására és Erzsébet királynő nevének megőrzésére való tekintettel döntött a Pesterzsébet név mellett.  
A város első polgármestere dr. Chikán Béla (1891-1963) volt.
 
 
 

A Pesterzsébeti evangélikus templom 

 

Az első protestáns istentiszteletet 1885-ben tartották, 1900-ban alakult meg az önálló evangélikus presbitérium és 1908-ban Erzsébetfalva és Kispest evangélikusai egy missziói körré lettek. 1922-ben, Falvay Jenő hitoktató szervező munkája eredményeképpen váltak anyaegyházzá. 

 

 

A várostól kapott telekre templomépítési pályázatot írtak ki, amit Óváry Arthur nyert meg.  

Az alapkőletételt 1926. június 6-án ünnepelték. A templomot Raffay Sándor püspök szentelte fel 1926. december 26-án. Evangélikus templomoknál szokatlan módon, a háború utáni békevágy és az összes többi felekezet adakozásának emlékére Béke templom -nak nevezték el. A parókia amerikai kölcsön segítségével, 1927-ben épült fel. 

A neoromán templomban mintha a romantika stílusa éledne újjá.

Hosszhajóját erősen tagozott, messze kiugró kereszthajó szeli át, a harangtoronyhoz kétoldalt külön fedélszékű karzati lépcsőház csatlakozik. Támpillérei gótikus, az ablakformák román jellegűek. Falain hatalmas színes rózsaablakok. A bejárat fölött, a torony rozettás ablaka alatt Krisztus fej látható. A szentély alá kripta épült.  

Belső terének alaprajza hatszögű, csillag alakú boltozattal. Az üvegablakok adományozóik neveit őrzik. 

 

A gyönyörűen formált orgona (valószínűleg) a híres pécsi Angster gyárból való. 1934-ben állították fel. 1938 óta Bencze István kántor (ének-zene tanár, karmester) orgonál rajta.

 

Kossuthfalva - Szent Lajos plébánia 

 

Eredetileg a templom részére 1100 négyszögöl szolgált, melyet Nuofer Károly saját telkéből adományozott 1885-ben.
A templom első alapkőletétele 1885. október 11-én volt. A főadakozók egyike maga I. Ferenc József őfelsége. Ezen templom szentelése 1886. augusztus utolsó vasárnapján volt.
 
1926. február 23-án mutatták be a jelenlegi templom alaprajzát, melyet Óváry Artúr műépítész tervez, Enggenberger cég Hörscher építész által Rajti munkavezetésével 1930. augusztusára készült el, amikor is 31-én 9-órai kezdettel Hanauer Á. István váci megyéspüspök szentelte fel.
 
Kossuthfalva fénypontját 1902-ben a politikus születésének 100. évfordulóján élte. Kossuthfalva Damjanich utcai temploma védőszentjéül Szent Lajost választották. Itt, a templom mezsgyéjén helyezték el 2001-ben a bicentenáriumi rendezvények alkalmából, a bronzból készült Kossuth-emléktáblát.
  

Pacsirtatelep – Magyarok Nagyasszonya plébánia

 

 

Magyarok Nagyasszonya tér 12-14. 

Ez a hely ezer év előtt tölgyerdőkkel, mocsarakkal övezett, a Duna egyik mellékágával körülvett sziget volt. A település Csepellel párhuzamosan szárazon maradt földnyelv, majd 1868-ban a területet parcellázták.  

 

A pestszenterzsébeti plébániából leválasztott 396,4 hektár területen az egyházmegyei hatóság 1930-ban a Magyarok Nagyasszonya lelkészséget állítottak fel.
 
A templom Diebold Hermann tervei szerint épült. A templom neogót stílusú.
 
Az üvegablakokat Nagy Sándor festőművész tervei szerint Johann Hugó üvegfestő valósította meg. Az ún. mustrákból összeállított ornamentika Vandrák Irén, Nagy Sándor tanítványának munkája.
A főoltárt Iván István ötvösművész készítette 1938-ban. Továbbá Mária-szobrot Jálics Ernő, a 15 stációs keresztutat Kopp Judit faragta. Az orgonát Gergely Ferenc orgonaművész tervezte 1960-ban.
 

   

Szabótelep - Jézus Szíve plébánia 

 

 
 
Szabó József 48-as honvéd földjeinek parcellázásából alakult 1895-től Szabó-telep.
Szabó József engedélyt kapott arra, hogy felparcellázhassa a Lázár utcától a Ferenc József utca (ma Mártírok útja) felé eső külső birtokrészét.
 
A Szabadság téren (ma Kossuthfalva tér) voltak már házak ebben az időben, de utcát a környékén még nem nyitottak. Halik Manó vette meg a Szabótelepet és azt 522 házhelyre parcellázta fel.

A Szabó József által adományozott téren – Kossuthfalva tér – 1901. október 27-én harangláb és kereszt áll. 1930. szeptember 14-én itt történik a templom alapkőletétele, és

1935. június 30-án Jézus Szíve ünnepén – tiszteletére - felszentelték a templomot,

melyet  Rupp Géza építész gót stílusra tervezett.

  

  

 

1932-ben a város - Árpád házi Szent Erzsébet halálának 700. évfordulóján - felvette a Pestszenterzsébet nevet.
1938-ban  Pestszenterzsébet - Szent Erzsébet főplébánia akkori plébánosa bízta meg Nagy Sándor festőművészt, a gödöllői iskola utolsó képviselőjét, hogy készítsen a templom számára freskókat.
1943-ban fejezte be a művész a freskók festését, és ezzel Európa legkésőbbi szecessziós stílusú képeit alkotta meg.
1950. január 1-jén Pesterzsébet Soroksárral egyesülve, mint Budapest XX. kerülete működött.
Nevét ekkor  visszakeresztelték Pesterzsébetre.
 

A kerület központjában a lakótelep 1976-1983 között épült fel

 
Ekkor a Topánka utcát kiszélesítették, így a korábbi főutca, a Kossuth Lajos utca forgalma jelentősen csökkent.
Ezért a belső szakaszán az 1990-es évek végén sétálóutcát alakíthattak ki. 
 
1990-ben a városrésznek újra Pestszenterzsébet a neve. 
1992-ben Soroksár népszavazással nyilvánítja ki elszakadási szándékát
1994-ben Soroksár önálló kerületté alakul a helyhatósági választások után, létrejön Budapest XXIII. kerülete.
1995. január 1-jétől Soroksár Budapest XXIII. kerületeként levált
1999-ben a kerület illetve a városrész elnevezését harmadszorra is Pesterzsébetre változtatták, visszatérve így az eredeti névadó, Erzsébet királyné emlékéhez. 
 

2000 után sokat változott a város arculata, több műtárggyal gazdagodott a kerület

 
Az újjáépített városháza előtti tér és a sétálóutca, a "KOSUTI" a helyiek kedvelt találkozóhelye.

Itt kapott helyet Erzsébet királyné és Petőfi Sándor szobra, (2003-ban egy nyugdíjas tanárnő adományából emelték Petőfi szobrát.) Kicsit távolabb a Széchenyi utca torkolatánál a "legnagyobb magyar" mellszobra látható.

  

    
Itt csobog a szökőkút, és itt van a legfiatalabb korosztály játszótere is, nyáron, péntekenként itt szól a térzene.
 
 
 
 
 
 
A Szent Erzsébet téren megújult külsővel a
Szent Erzsébet plébániatemplom található.
A templom teljes külső felújítása Losonci Ottó felajánlása és nagy összegű adománya segítségével 1997-ben elkészül.
Ezt a képet a szerzője  Kertiati közkincccsé nyilvánította a(z) Hungarian Wikipedia  projektben. Ez a világ minden részén érvényes.
Ha ez jogilag nem lehetséges:
Kertiati   mindenkit feljogosít a kép használatára bármilyen célra, feltételek nélkül, kivéve a törvény által megkövetelt feltételeket.  
 
2009 őszén a templom előtti téren, a templom bejárata előtt került felállításra Pannonhalmi Zsuzsa keramikusművész
Árpád-házi Szent Erzsébet szobra.
Árpád-házi Szent Erzsébet szobor és dombormű.
A templom búcsúját november 19. utáni vasárnap tartják.
 
 
 
 
 
  
 
 
„Erzsébet és a rózsák.”
 
Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják.
Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről.
 
Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor sógorával, Henrikkel találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat.

Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában - eszerint Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon.

 

A kép festője: Edmund Blair Leighton (1853–1922)
(A képen ábrázolt kétdimenziós mű világszerte közkincs, mert a rá vonatkozó szerzői jogok lejártak.)
 
 
 
 
 
 
A templom előtt lévő szépen kialakított parkban helyezték el Erzsébet királyné emlékkövét és Kaszab Károly Anyák szobra című alkotása is itt áll 1933 óta, mely egykor az Ifjúsági Vöröskereszt tagjainak adományaiból készülhetett el, és a világ első anyaszobra.
 
 
 
Az utóbbi években került sor az Emlékezés terének rendezésére.
Az 1956-ban elesettek emlékét az egykori kopjafa helyén 2006 óta márvány obeliszk jelzi. A két világháború hősi halottai és a bombázások civil áldozatai emlékét egy másik, 2004-ben felállított emlékmű őrzi a szépen kialakított parkban.
Évről-évre korszerűsödik az idén 90 éves Csili Művelődési Központ is. Az intézmény a Pesterzsébeti Múzeummal, a Gaál Imre Galériával és a 2006-ban megnyílt Rátkay-Átlók Galériával a kerület kulturális életének alakítói. Szintén 2006-ban nyitotta meg kapuit a Pesterzsébeti Jégcsarnok, melyben nemzetközi versenyeket is rendeznek. Jó ütemben halad az uszoda építése, amely a tervek szerint 2008 év végére készül el.
2008. november 20-án a Budapesti Népművelők Egyesülete által adományozott „Önkormányzatok a közművelődésért” díjat nyerte el Pesterzsébet Önkormányzata a közművelődési feladatellátás terén végzett kiemelkedő munkája eredményeként.
 
 

Egy hagyomány őrző rendezvény fotói 2010-ből

 
 

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Pesterzsébet nagyon szép sikert ér el a Virágos Magyarországért versenyen is idén, miénk lett a fővárosban a

„Budapest legszebb főutcája” díj.  A Kossuth Lajos utcai sétálóutcánk nyerte el ezt a díjat, ahol a kihelyezett muskátliknak mindenki a csodájára járt. - Olvasható a kerület környezetvédelmi helyzetéről szóló 2010 év beszámolóban.

 

 

Szerkesztői adatgyűjtés az Internetről

2010 novemberében 

 

«« Vissza ««



Észrevételeket és javaslatokat a dokaistvanne@gmail.com e-mail címre várjuk.