Dóka Istvánné levelei Nádasné Pribék Rozáliának

«« Vissza ««

Üzenet küldője: Dóka Istvánné [Rácz Mária]

Címzett(ek): Nádasné Pribék Rozália [Roza]
Feladás dátuma: 2009. február 21., 20:21
 
 
Kedves Rozália!
A Bagi Ilona Leánygimnáziumban érettségiztem 1966. IV. e osztályban. Úgy látom, Te is ott töltötted a középiskolás éveidet. Az iskola egyik tanára, Király Csaba honlapot nyitott a gimnáziumi emlékek számára. (bagiszki.hu) Ha még nem ismered, tekintsd meg, s keresd az osztályodat.
Én azt látom, hogy neved az 1965 IV. a osztály névsorában olvasható. Az osztályból még senki nem küldte el az érettségi tablót, hogy az is felkerüljön a honlapra, hogy valamennyiőtök megtekinthesse a fényképeket, hogy itt a neten emlékezhessetek egymásra.
Arra kérlek, ha van egy kis szabadidőd, küld el a tablót, s keress egyéb fotókat is, melyek az iskolaévek emlékeit jelentik, vagy írásos anyagot is szívesen fogad a honlap szerkesztősége.
Szeretettel várom leveledet. Üdv. Dókáné Marika
 
 
Üzenet küldője: Nádasné Pribék Rozália [Roza]
Feladás dátuma: 2009. augusztus 5. 15:40
 
Szia Dóri!
Már biztosan azt hiszed, megfeledkeztem az ígéretemről. Igaz, február régen volt, mikor utoljára kapcsolatban voltunk, de a lakásfelújítás befejeződött, a nyár kellős közepén vagyunk, és most van egy kis időm is.
Szóval küldöm az ígért képet a régi negyedik a-ról. Pribék Rozália néven szerepelek a képen. Volt egy osztálytalálkozónk, amin én is részt tudtam venni, ha jól emlékszem 1985-ben. Drága jó osztályfőnökünk, Baby néni is ott volt. Nem tudom, mi lehet  vele.
Mi, régi diákjai - gondolom - már nyugdíjasok vagyunk mindannyian. Én még tanítok egy 22. kerületi általános iskolában, de valószínű már csak egy-két évet.
Szóval Dóri, ennyit tudtam most küldeni a BAGIS HONLAPON szíves felhasználásra.
Üdvözlettel, Rozi
 
 
Feladás dátuma: 2009. 08.05. 22:41
 
Kedves Rozália!
Természetesen nem gondoltam, hogy nem fogsz jelentkezni, nagyon örültem levelednek, s főleg a tablónak, az osztálytársak és tanárok fotói miatt. Azonnal meg is kérdezem, mit tudnál mondani Tátrai Jenő tanár úrról. Mettől meddig lehetett a gimnáziumban a Te ismereteid szerint, s milyen szakon tanított.
Megkerestem nevedet az interneten, úgy látom, angol nyelvet tanítasz, láttam a tanulmányi versenyeredményt 2007/2008. tanévre vonatkozóan. Gratulálok.
Mióta levelet váltottunk februárban, azóta a honlap új arculatot kapott. Király Csaba, a honlap ötletgazdája felhelyezi a tablótokat, s majd tekints be, nézz szét a menüpontokban. Hozzáfűznivalódat, vagy egyéb küldenivalódat szívesen fogadjuk.
Az 1985-ös osztálytalálkozótokról örömmel fogadnánk egy kis írásos anyagot, hol volt, mikor pontosan, ki volt a szervező, és a fotókat, ha készültek.
Ha ráérsz, - nemsokára vége a szünidőnek - várom válaszod. Egyébként megjegyzem, nagyon kedves volt a megszólításod, mindig szerettem a Dóra nevet, de ez most az e-mail címben egy mozaik szó, keresztnevem Marika.
Búcsúzom. Várom válaszod: Marika
 
 
Feladás dátuma: 2009. 08. 05.
 
Szia Marika!
Küldöm a tablónk hátulján lévő aláírásokat is, ha használhatók még valamire.
Aranyos vagy, hogy rögtön válaszoltál. Kedves Tőled, ahogy az "elnevezésemet" elfogadod. Nekem erről az jutott eszembe, hogy amikor valakit megkínálnak olyan étellel, amit nem szeret, azt mondja: Köszönöm szépen, ezt nagyon szeretem, de most tele vagyok és nem kérek belőle.
Szóval, Marika, nem Dórika. És bocsika. (Ennyi játékosságot talán megengedsz, és nem veszed bizalmaskodásnak, viszont ha tényleg kedveled a Dóra nevet, örülök, hogy véletlenül beletaláltam.)
Tátrai Jenő_ a Hazai Fésűsfonóban dolgozott, ő  volt a gyakorlati oktatás vezetője. Péntekenként (vagy minden második pénteken) mentünk oda gyakorlati oktatásra. Tanultunk gépeken szőni, takács-csomót kötni. A végén kaptunk is szakmunkás bizonyítványt arról, hogy szövő szakmunkások vagyunk. Ha jól emlékszem az Erzsébeti  Kossuth Gimnázium fiai is odajártak, talán más napokon és nyilván más szakma rejtelmeit sajátították el.
A találkozónkról csak annyit, hogy szinte mindenki ott volt, és úgy emlékszem Alföldi Sarolta nevű osztálytársunk szervezte, aki akkor az OTP egyik fiókjában dolgozott. Egy budai cukrászdában találkoztunk, nekem valahogy ott nem volt meg a helynek az az intimitása, ami szükséges lett volna a beszélgetéshez. Fotókat néztünk. Rácsodálkoztunk arra, hogy elteltek az évek, az volt az érzésem, nincs meg a a kohéziós erő, ami régen összetartott bennünket. 
Igen, angolt tanítok, és még egy-két évet szándékozom is,. A lányom, aki kutatóorvosként dolgozik Kanadában, arra kért, hogy amikor náluk jön a baba, akkor legyek kint vele, segíteni neki. A férje is, ő is nagyon sokat dolgoznak odakint, és jól jön majd a segítség, meg egy kis hazai légkör. Így most még teljesen szabad vagyok, azt teszek, amit akarok, lévén, hogy egyedül élek.
Sok feladatot készítek a diákjaimnak a számítógépen, amit ők is én is nagyon kedvelek. Persze a pedagógust soha senki nem fogja pótolni, hiszen neki a legjobb munkaeszköze saját maga. Az embertől emberig, lélektől lélekig kapcsolatot a gép soha nem tudja adni.
Marikám! Nem ismerlek igazán, ha nem megterhelő számodra, írj magadról néhány sort. Szeretettel üdvözöllek, Rozi
 
 
Feladás dátuma: 2009.08.06. 19:37
 

Kedves Rozália!
Úgy látom, amilyen viccesen fogadtam én a Te megszólításodat az általam gyártott "mozaik" szó megszemélyesítésére, ugyan olyan könnyedén reagáltál Te is a névváltozásra. A játékosságot pedig én is szeretem.
Nagyon megörültem a fotóidnak.
Sajnálom, hogy a találkozótok nem hozta meg azt az érzést, ami a következő 20 évre elegendő az emlékek további őrzésére. Sajnos mi is elfelejtettünk fotókat készíteni a 25 éves találkozónkon, pedig az is jó lett volna. Most, hogy a bagis honlap munkáiba bekapcsolódtam, azt érzékeltem, hogy bizony az emlékek könnyebben elevenednek fel és tudjuk lelki szemeink előtt tartani, ha fényképek nyújtanak ebben segítséget.
Én 1966-ban érettségiztem az "e" osztályban - ezek szerint egy évvel utánatok. A Hazai Fésűsfonóban talán beiratkozáskor, vagy valamilyen iskolai ünnepség alkalmából voltunk - bár már nem emlékszem pontosan, - gyakorlati foglalkozás címen Soroksárra jártunk valamelyik évben, s arra emlékszem, hogy hatalmas gépek előtt ültünk, ahol - mint egy nagy rajztáblán futott a fehér vászon anyag, s az anyaghibákat kellett nekünk korrigálni. Később pedig az iskolaudvaron lévő fémmegmunkáló műhelyben kalapácsfejeket reszeltünk, s ebből vizsgáztunk.


Szóval, hogy a jelenbe visszatérjek 2007 óta minden nap a Bagis emlékek gyűjtésével, és feldolgozásával foglalkozom Király Csabával együttműködve, aki a honlap ötletgazdája és "tulajdonosa". Rácz Mária név alatt írásba foglaltam egy-két történetet az iskolai és későbbi emlékeimből, s örömmel állítom össze mások írásait is, akik ezen írások tartalmát szívesen megosztják volt iskolatársaikkal.
Olvasom leveledből, hogy a leányod szép hivatást választott, és valószínűleg megtalálta örömét az életben. A nagymamai feladatok ellátásához sok boldogságot kívánok. Örömmel hallom, hogy oktató munkádban Te is alkalmazod a számítógépes számonkérő feladatok készítését. Leveledben utalsz az emberi lélekre. Arra bizony nagy szükség lenne, hogy a gépek világában emberek tudjunk maradni.
Egyébként - ha nem haragszol - meglestem a fotóidat az iwiw-en, nagyon kedves és szimpatikus képek.
Üdvözlettel: Marika

 

Szerkesztői kiegészítés!

Rozika megküldött fotóit felhelyeztük a Diákévek és az Osztálykirándulás menüpontok oldalán és gondolatait  külön megjelenítettük az osztálytalálkozóról. Levelei alapján készítettünk egy oldalt a Régen és ma almenüben is. Köszönjük szívélyes leveleit és közreműködését!

«« Vissza ««



Észrevételeket és javaslatokat a dokaistvanne@gmail.com e-mail címre várjuk.