Az iskola története

«« Vissza ««

 

Bevezetés

0.1   A feldolgozás menete

 

Az előszóban már utalás történt arra vonatkozóan, hogy a weblap készítés elsődleges indíttatása abból az emléksorozatból táplálkozott, amelyet az 1976 -1986-ig a Bagi Ilona Szakközépiskolában a pedagógus pályán átéltem. Ehhez kapcsolódóan szerettem volna megörökíteni az iskola életének ezt a szeletét.

Az adatgyűjtés alkalmával azonban igény merült fel a bővítésre, ezért az 1976 előtt és 1986 után érettségizett osztályok is szép sorjában felkerültek a honlapra. Az osztálytablókról visszaköszönnek a régi diákok, köszönthetik szeretett tanáraikat, s előkerülnek a fotók, s levelek, írások a régi diákkori emlékekről. Ezek a felbecsülhetetlen dokumentumok, a volt kollégákkal, diákokkal történő személyes találkozások alkalmával, elektronikus, illetve postai úton kerültek hozzám.

Király Csaba a weblap ötletgazdája

 

Kökény Sándorné Kalmár Veronika munkája, ... 

A pesterzsébeti leánygimnázium  Bagi Ilona Gimnázium Emlékkönyve nagy segítséget nyújtott ahhoz, hogy a Szakközépiskola jogelőd intézményének, a Leánygimnáziumnak történetét megismerhessem és megismertethessem a weblap látogatóival. Akik ismerték már, azoknak szép emlékezés, akik elsőként olvassák az iskola alapítóinak életéről, a jövő nemzedék érdekében kifejtett áldozatos és elszánt munkásságáról írt sorokat, azok bizonyára tisztelettel adóznak az alapítók emlékének, mint ahogyan az egyik volt diák írt visszaemlékezésében az iskola fennállásának 40. évfordulóján az iskoláról.

Ez az a negyven év -  olvasható az Emlékkönyvben, - amelyben Pesterzsébeten, Pestszenterzsébeten, Budapest  XX. kerületében, tehát mindig ugyanitt, működött a Kalmár Ilona alapította magán-leánygimnázium.

  • 1948-tól Állami Leánygimnázium,
  • 1950-től Állami Bagi Ilona Általános Leánygimnázium,
  • 1964-től Bagi Ilona Gimnázium és Mechanikai Műszeripari Szakközépiskola,
  • 1970-től Bagi Ilona Finommechanikai és Műszeripari Szakközépiskola néven.

"Hogy milyen volt a mi iskolánk? Életrajzát akár néhány sorban lehetne megírni, mert 40 év egy iskola történetében általában a kezdetet jelenti. De egy rövid élet is lehet tartalmas és gyümölcsöző, amint az erzsébeti leánygimnáziumé is volt. És hogy mi volt ennek a titka? A tanítás komoly színvonala, a tanári kar közösségi ereje, a közvetlen tanár-diák kapcsolat. És még valami. Az, hogy bármilyen szelek fújtak, az iskola az alapításától kezdve legfőbb értéknek a tudást és az emberséget tartotta, és ezt nyújtotta tanítványainak is."

Idézet Krassói Kornéliától, a Bagi Ilona Gimnázium Baráti Körének
Csiliben megrendezett találkozójának nyitóbeszédéből.

 

Az újkori iskolatörténet feldolgozása még folyamatban van. A hiányzó osztálynévsorok és érettségi tablók a beküldés után azonnal felkerülnek a weblapra.

 

0.2   A felhasznált forrásanyag

 

Kökény Sándorné Kalmár Veronika írja önmagáról:
"Születésem óta itt lakom, ugyanabban a lakásban, a Forgó házban, a Szent Erzsébet téren, innen jártam elemibe: a pestszenterzsébeti Kálmán utcai magyar királyi állami elemi népiskolába   igaz, hogy a Vas Gereben utca 1. szám alatt volt az iskola, mert a Kálmán utcai épületben a fiúpolgári működött. Elemi után nagynéném: Kalmár Ilona magán-leánygimnáziumába jártam nyolc tanévig, mégis IV. osztályosként érettségiztem 1950-ben az Állami Leánygimnáziumban Budapest XX. kerületében. Életem folyamán két munkahelyem volt: édesapám gépíróiskolájában kezdtem tanítani, és az ebből fejlesztett közgazdasági szakközépiskola,   ma Varga Jenő Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola   igazgatói feladataiból hívtak második munkahelyemre, akkori nevén a Művelődésügyi Minisztériumba.

 

Mindig iskolaközelben voltam: nemcsak diákként, tanárként, igazgatóként, hanem minisztériumi tisztviselőként is. Azért tettem eleget a felkérésnek, hogy írjam meg ezt az emlékkönyvet, mert úgy érzem, tartozom azzal városomnak   és családomnak is, hogy kiegészítem Pesterzsébet történetét családunk egyik iskolájának emlékeivel. Sokat segített ebben férjem, Kökény Sándor, aki bár csak házasságkötésünkkor lett pesterzsébeti, de jobban megismerte családunk, iskoláink, városunk emlékeit, mint én, és neki köszönöm, hogy a leánygimnáziumból maradt dokumentumok rendszerezetten álltak rendelkezésemre."

 

Kökény Sándorné Kalmár Veronika 2004-ben

megkapta a Pesterzsébet Díszpolgára címet. 

 

0.3   A Kalmár család

 

Kalmár Ilona
Kalmár Ilona

Kalmár Endre
Kalmár Elek

Kalmár Eszter
Kalmár Eszter

    • Kalmár Elek (1861-1947) a leánygimnázium alapítója, ny. címzetes főigazgató, Kalmár Ilona és Eszter édesapja
    • Kalmár Ilona (1894-1942) a leánygimnázium alapítója és első igazgatója
    • Kalmár Eszter (1905-1949) alapító tanár, majd igazgatóhelyettes, 1942-től 1949-ig igazgató

Pesterzsébet nem volt ismeretlen a Kalmár család előtt. Kalmár Endre,  Kökény Sándorné Kalmár Veronika édesapja,   Kalmár Ilona bátyja itt lakott, a Györffy - Wolf Fémárúgyár főmérnöke volt mindaddig, amíg a gazdasági válság miatt nehezebb körülmények közé került gyár le nem építette alkalmazottait. A húszas évek második felében Kalmár Endre okleveles, állástalan gépészmérnök elővette diákkori kedvenc stúdiumát, a gyorsírást. 1930-ban nyitotta meg gépíró- és gyorsíró-szakiskoláját Pesterzsébeten, ahol akkor irodai munkára képző iskola még nem volt.
Ugyancsak itt élt Török Árpád, a Kossuth Lajos Reálgimnázium tanára, Kalmár Ilona unokatestvérének, - a szintén tanár Kalmár Juditnak - a férje.

 

Első fejezet

1.1   Az iskolaalapítás Pesterzsébeten

 

Az Erzsébeti Diák 1961 novemberA XX. század elején két gimnázium volt a településen, egy a leányok és egy a fiúk részére. A kerület legrégibb középiskolája, a Kossuth Lajos Gimnázium 1919. Október 9-én kezdte el működését a Posta utca 5. szám alatt a ferencvárosi Fáy András Főgimnázium Fiókintézeteként, majd 1920-ban átköltözött a Pöltenberg utcai elemi iskola emeletére. 

Erzsébetfalvi Állami Kossuth Lajos Főgimnázium néven 1921-ben vált önállóvá. Végleges helyét 1929 októberében kapta a Török Flóris utca 89. szám alatti épületben. A Főgimnázium mellett 1950-ben létrehozták az Eötvös Loránd Gépipari Technikumot is. A Technikum,   1964-től szakközépiskolaként   itt működik. A Kossuth Lajos Gimnázium a jelenlegi új épületét 1963-ban kapta az Ady Endre utca 142. szám alatt. Helyét és szerepét illetően továbbra is Gimnázium maradt.

A leányok a Kalmár Ilona által 1930-ban alapított magángimnázium növendékei voltak.

 

1.2   Az iskolaalapítás gondolatának háttere

 

Az 1924 óta városi rangú Pesterzsébeten nem volt leánygimnázium. Az 1919 óta működő fiú gimnáziumban lányok legfeljebb magántanulóként kaphattak bejárási és vizsgázási lehetőséget. Leánygimnáziumra tehát szükségük volt azoknak, akik szerették volna iskoláztatni leányaikat. Talán ennél is fontosabb volt, hogy a majd itt működő leánygimnázium felkeltse a magasabb iskolázottság iránti igényt azokban a családokban, amelyek erre eddig talán nem is gondoltak, pedig leánygyermekük tehetsége indokolta a továbbtanulást.
Az 1926. évi XXIV. törvénycikk középfokon leánygimnázium, leánylíceum és leánykollégium szervezését tette lehetővé.

A leánygimnázium és a leánylíceum feladata és célja a törvény szerint az, hogy a tanulót vallásos, erkölcsös és nemzeti szellemben magasabb általános műveltséghez juttatja, és ekként az egyetemi és általában a főiskolai tanulmányokhoz szükséges szellemi munkára is képessé teszi.

 

1.3   Az iskolaalapító család bemutatása

 

Kalmár Endre és Kalmár Ilona iskola alapítással szerették volna Pesterzsébet fiataljainak kiszélesíteni a tanulási, képzési lehetőségeit.
"A műveltség munkatársai voltak mind a ketten, ezért tudták meglátni, mivel lehetne hozzájárulni, hogy a fejlődésnek indult városban mindenki megtalálhassa azt a műveltségforrást, amelyen erkölcsileg emelkedett, szellemileg képzett, munkájával magasabb igényeket kielégítő polgárává nevelkedhetik városának, értékes tagjává nemzetének." így emlékezik az alapítás csíráira az 1940-41. tanévi évkönyv az első tíz évre visszatekintve.


Kalmár Elek, Kalmár Ilona édesapja társa az iskolaalapításban. Kalmár Elek nyugalmazott tankerületi főigazgató, a lőcsei királyi katolikus főgimnázium utolsó igazgatója,  hat gyereke közül mindhárom leánya középiskolai tanári diplomát szerzett. Kalmár Elek tevékeny részvétele a pesterzsébeti leánygimnázium alapításában és szervezésében a legnagyobb segítség volt, amit leányainak nyújthatott: átadta iskolaszervezési és  irányítási tapasztalatait, továbbá nyugdíjából fedezte az iskola első berendezését és két éven át a dologi kiadásokat. Egyéb tudományos és társadalmi tevékenysége mellett haláláig részt vett munkájával és tanácsaival az iskola működésében. Az iskolai évkönyvek kettőjüket nevezi meg alapítónak, de későbbi visszatekintés alapján, - ahogyan Bayer Istvánné is tette a 30 éves évfordulón  - alapítóként kell megemlékezni Kalmár Eszterről is, aki kezdettől fogva az iskola tanára, majd igazgatóhelyettese, végül igazgatója volt, 1949. december 28-án bekövetkezett haláláig.


1930-ban Kalmár Ilona okleveles tanár Pesterzsébeten leánygimnáziumot kívánt létrehozni. Kérelmét benyújtotta a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumba. 1931. március 7-én kelt 540-0-03/1931. sz. rendelet alapján az engedélyt megkapta magán leánygimnázium megnyitásához.

Az iskola 1948-ban, az államosítás után vette fel a Bagi Ilona mártírhalált halt kommunista, ifjúmunkáslány nevét.

 

Második fejezet

2.1   Az iskolaalapítás kezdete

 

1930-ban Kalmár Ilona matematika-fizika szakos középiskolai tanár kezdeményezte, hogy Pesterzsébeten leánygimnáziumot hozhasson létre. Kalmár Ilona apjával, Kalmár Elekkel,   a lőcsei gimnázium egykori igazgatójával és húgával, Kalmár Eszterrel együtt   nemes célt kívánt szolgálni azzal, hogy lehetőséget teremtenek itt a lányok számára továbbtanulásra, és felkeltik azok igényét is, akik akkor talán még nem is gondoltak az érettségi megszerzésére.

 

Az iskola megalapításával hitet kívántak tenni Széchenyi igazsága mellett: "A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma"   emlékezik vissza az iskola évkönyve 1941-ben. Kalmár Ilona számára nyilvánvaló volt, hogy nem lesz minden érettségizett leánygimnazistából egyetemi polgár, de vallotta, hogy minden növendéket el lehet juttatni képességei kibontakoztatásához, fel lehet benne kelteni a műveltség iránti igényt. Szándékát bejelentette dr. Chikán Bélának, Pesterzsébet polgármesterének, aki örömmel fogadta vállalkozását. A vállalkozás nem volt ötletszerű. Megértéséhez érdemes tudni, hogy a negyedik elemi népiskolai osztály eredményes elvégzése után lehetett gimnáziumba menni. A gimnázium 8 évfolyamos iskola volt (10-18 éves korúaknak), a 8. osztály eredményes elvégzése középiskolai végzettséget jelentett. Ennek alapján lehetett érettségire jelentkezni. 

 

Kalmár Ilona pesterzsébeti lakos 1930. május 19-én nyújtotta be kérelmét a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumba, melyben magán leánygimnázium első és ötödik osztályának megnyitásához kért engedélyt azzal az indoklással, hogy a hosszú utazás megnehezíti a pesterzsébeti fiatalok továbbtanulását.

Akkoriban a jogszabályok lehetővé tették ugyan magániskolák létesítését, mégis nagyon kevés ilyen intézmény működött, hiszen a fenntartásuk nagy gondot jelentett. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium akkor engedélyezte a magániskola beindulását, ha a kezdeményezők személye garancia volt arra, hogy az iskola a követelményeknek megfelelő színvonalon működik, ha az iskola fenntartását nem csupán a tanulók tandíjából fedezik, és ha megfelelő épülettel rendelkeznek. E feltételekből kezdetben csak az első állt fenn: a köztiszteletnek örvendő Kalmár Elek és nagyműveltségű lányai Kalmár Ilona és Eszter iskolaszervező és tanítási gyakorlatukat adták a vállalkozásba.

A város képviselő testülete egyetértett az iskola létesítésével, de fenntartását nem vállalta. Kilátásba helyezte ugyan támogatását, de a kezdeti években nem nyújtott anyagi segítséget. Kalmár Ilona a közgyűléshez fordult, az iskola támogatását kérve. A város a kérelmet tudomásul vette azzal, hogy a továbbiakban a fenntartó esetenként beadandó kérelme alapján fog határozni. Az így kiegészített kérelmet Chikán Béla polgármester személyesen adta át szeptember 9-én dr. Kornis Gyula államtitkárnak. E támogatás alapján a minisztérium szeptember 11-én kelt és szeptember 18-án megérkezett 540-0-22/1930. sz. rendeletével megengedte, hogy Kalmár Ilona megnyithatja a leánylíceum első osztályát. Mivel a beiratkozás időpontját csak szeptember 22-25-re lehetett kitűzni, ekkorra már nem volt jelentkező, csak az V. osztály iránt, ennek megnyitására azonban nem szólt az engedély. El kellett halasztani az iskola beindítását a következő tanévre, újabb kérelem benyújtásával. 

 

A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1931. március 7-én kelt 540-0-03/1931. sz. rendeletével az engedélyt megadta az előző éviek szerint, a leánylícium első osztályára. Idézet Kalmár Ilonától:
"Leánygimnáziumom létesítésével a közérdeket akartam szolgálni. Fennmaradása, fejlesztése szintén közérdek. Fontos, hogy a gyors iramban fejlődő városban meglegyen a nők számára is a magasabb művelődésnek, a nemzeti erényekben megerősödésnek a forrása. Iskolám léte a közérdeket szolgálja avval, hogy módot ad a középiskolás lányok egészségének és erkölcsi fejlődésének a nap-nap melletti Budapestre utazás ártalmaitól való megóvására."

 

2.2   Az iskola beindítása

 

1931 szeptemberében megnyílt az engedélyezett leánylíceumi első osztály a Török Flóris u. 84. számú, a Református Egyházközség újonnan épített, tornára és játékra alkalmas udvarral is rendelkező bérházában  - írja az iskola értesítője.

A tanári testület tagjai: Kalmár Eszter okleveles középiskolai tanár, Török Árpádné, Kalmár Judit okleveles középiskolai tanár, Szabados Gyula római katolikus hittanár, és Farkas Eszter református hitoktató. Csak a 10. tanévben kiadott évkönyv visszaemlékezéséből derül ki, hogy a három tanár és a református hitoktató díjtalanul tanított, az iskola dologi kiadásairól pedig Kalmár Elek gondoskodott.

"A szülők nem ismerték a leánylíceum intézményét, nem hittek a gimnáziummal való egyenjogúságában, ezért kérelemmel folyamodtam a nagyméltóságú magyar királyi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz, aki 30.315/1932. V. számú rendeletével megengedte, hogy a magán leánylíceumomat az 1932-33-i tanévtől kezdődőleg leánygimnáziummá szervezzem át, és az I-III. és az V-VI. osztályt megnyithassam."- írta Kalmár Ilona. Az iskola 1932-1933. tanévtől Pestszenterzsébeti Nyilvánosjogú Magánleánygimnázium névvel folytatta működését.


1933 nyarán a leánygimnázium a Török Flóris utca 106. számú bérházba költözött, ahol évről-évre  - ahogy a diákok és az osztályok száma gyarapodott  -  egyre több helyiséget béreltek. Az iskola létezésének jogosultságát az évről-évre emelkedő tanulói létszám is igazolta 1936/37-es tanévig.  Ebben az időszakban a következő tanárok tanítottak: Kalmár Ilona igazgató Kalmár Eszter, Török Árpádné Kalmár Judit,  dr. Bayer István, dr. Bayer Istvánné Bakos Magdolna, Makay Magdolna, Tagscherer Erzsébet, Paulinyi Piroska, Dr. Györgyfalvay Dezsőné Beöthy Anna, Kosinszky Kornélia és Györffy Dezső.

 

   

Fotó Kökény Sándorné: A pesterzsébeti leánygimnázium - Bagi Ilona Leánygimnázium emlékkönyvéből


A magán-leánygimnáziumban az 1935-36. tanévben tartottak először érettségi vizsgát a 8 évfolyamú gimnáziumban.

A Város ekkor folyósított először anyagi támogatást, ami 15 tanuló tandíjának felelt meg. Ettől kezdve az iskola a rászoruló tehetséges tanulók tanulmányait tandíjkedvezménnyel segítette. Az 1938/39-es tanév egyre nehezebbé vált az iskola működtetése, melyet a  növendékcsökkenés még erősített. A magániskola tandíja viszonylag magas volt, ezért kevés volt a beiratkozók száma, így az iskola további gondokkal küzdött. Az állam azzal nyújtott anyagi segítséget, hogy 1942-től évente az iskola egy-egy tanárát állami tanárrá nevezte ki: ez egyben az iskola elismertségét is jelezte. Az 1942/43-as tanévtől párhuzamos osztályok megnyitására került sor, mert az iskola növendékeinek létszáma örvendetesen megnőtt.

 

2.3   Visszaemlékezés az iskolai életre

 

Az iskola első két évtizedéről az évente kiadott évkönyvek tudósítanak. De élénken él a volt diákok emlékezetében is. Sokan megőrizték az iskola jelvényét: a kék-fehér pajzsban PLG betűk jelezték a Pesterzsébeti Leánygimnázium nevét. Az első 13 évben fokozatosan nőtt a növendékek létszáma, ahogyan egyre jobban megismerték és megszerették az iskolát a városban és környékén. Szigorú iskola hírében állt, ahol magasak voltak a tanulmányi és a nevelési követelmények. A tanárok minden diákjukat jól ismerték, és egyéniségüknek, tehetségüknek megfelelően foglalkoztak velük. A tanítási órákon kívül is nagyon sok alkalmat teremtettek a művelődésre.

  • Az ifjúsági egyesületeket a tanulók által saját soraikból választott vezetőségek irányították.
  • A Széchenyi István önképzőkörben az V-VIII. osztályosok vettek részt elemző dolgozataikkal, könyvismertetéseikkel, szavalatokkal, zeneszámokkal.
  • A nyelvvédő körben főleg az alsóbb osztályok tanulói tevékenykedtek az anyanyelv ápolásában.
  • Volt "Jókedv   sportkör", ifjúsági vöröskeresztes csoport is.
  • Számos rendkívüli tantárgy közül is választhattak a tanulók (idegen nyelvű társalgások, görög nyelv, fizikai gyakorlatok, házi munka, ritmikus mozgás- és tánctanfolyam).
  • Az iskolán belüli megemlékezéseket, ünnepélyeket az osztályok, az ifjúsági egyesületek önállóan rendezték.

1942-ben súlyos veszteség érte az iskolát: alapítója, Kalmár Ilona meghalt. Utóda, húga Kalmár Eszter lett.
1944-45. tanévben a tanulók száma megfogyatkozott. Sokan menekültek vidékre a bombázások elől, számos tanulót sodort el a háború utolsó éveinek tragikus eseményei. Az iskola helyiségeit más célokra vették igénybe, berendezése, szertárai elpusztultak. Tavasszal a diákok és tanárok közösen saját kezűleg hoztak rendbe néhány termet, hogy a tanítást folytathassák. Az iskola fenntartása a korábbinál is nagyobb gondot jelentett, a tandíjakból nem lehetett fedezni az iskola működését.

Az állam azzal járult hozzá a költségekhez   fontosnak tartva az iskola fennmaradását   hogy az igazgatót és a tanárokat szolgálati idejük beszámításával 1945-ben állami igazgatóvá, illetve állami tanárokká nevezte ki, és gondoskodott fizetésükről. Az 1945-46-os tanévben I. osztály helyett az általános iskola V/a és V/b osztálya nyílt meg a leánygimnázium szervezésében. A tanulók valamennyi évfolyamon választhattak, hogy a német nyelv tanulását folytatják, vagy felcserélik más, modern nyelvvel: így lépett be az angol nyelv oktatása. Egyéb új tantárgyak oktatása is megjelent.
1945 nyarán miniszterelnöki rendelet jelent meg a nyolcosztályos általános iskola létrehozásáról. Ennek felső tagozata 1945-1948 között épült ki, párhuzamosan a korábbi nyolcosztályos középiskola fokozatos négyosztályossá alakulásával.

 

2.4   Az iskola államosítása

 

Küzdelmes korszakot élt át az iskola 1945-48-ig. A háború következményeként szinte teljesen üres iskolában kellett a munkát újra kezdeni. A tandíj mellett a minimális állami támogatásból biztosították az intézmény működését. Jelentős fordulatot jelentett az intézmény életében az iskola államosítása.
1948. június 16-i ülésén   a "sűrgősség" kimondásával   tárgyalta és elfogadta az országgyűlés az 1948. évi 33. törvényt "a nem állami iskolák fenntartásáról, az állam által való átvételéről, az azokkal összefüggő vagyontárgyak állami tulajdonba vételéről és személyzetének állami szolgálatba való átvételéről", vagyis az egyházi iskolák államosításáról, minden ellenszolgáltatás nélküli elvételéről.

 

 


1948. június 27-én jelent meg az iskolaállamosítási törvény végrehajtási utasítása, ennek alapján 1948. júniusában a helyi állami tanügyi szervek mindenütt   így városunkban is   állami tulajdonba vették a korábban nem állami iskolákat.
1948. júniusában megtörtént az iskola államosítása. Eddig az iskolát Kalmár Eszter tartotta fenn. "Az iskola fenntartója 1948 júniusától a magyar állam"   írja az 1947/48. tanév évkönyve. Június hóban az államivá lett pestszenterzsébeti leánygimnázium igazgatói teendőinek ellátásával a VKM Kalmár Eszter igazgatót bízta meg. Az államosítás az iskola fennmaradását, Kalmár Eszter igazgatói megbízása az eddig végzett pedagógiai, iskolaszervezői tevékenység elismerését jelentette.

 

2.5   Az iskola neve 1948-tól 1991-ig

 

 

1948-ban vette fel az iskola Bagi Ilona mártírhalált halt kommunista, ifjúmunkáslány nevét.

Bagi Ilona 1937 március  5-én  született. Ilona még csak huszonegy éves volt, tele életkedvvel, reménységgel. Öntudatos, tettre kész munkásfiatal, aki nem riadt vissza a legnehezebb feladatoktól sem. Hősiessége a kis, szegény munkáslányt mártírjaink közé emelte. Élete, forradalmárhoz méltó elvi szilárdsága, hűsége az eszméhez, töretlen hite a jövőben, szerénysége, rövid kis élete örök példaképe a mai ifjúságnak, tanulóifjúságunknak. Beszúrás 2014-ben:  Bagi Ilona - pályakép

Emlékét az iskola neve, és a Csepeli temető csendje őrzi. Bagi Ilona emlékére egy dombormű készült. Az erről szóló ismeretanyag a Mozaikok menüpontban, Bagi Ilona - dombormű cím alatt olvasható.  Emléktábláját Csepelen állították fel (Herczeg Klára alkotása, bronz, Bp. XX. ker. Kossuth tér 35.). Bagi Ilona - emléktábla

  


Az iskola új jelvényt kapott, Bagi Ilona nevének kezdőbetűivel. Az iskola neve: Bagi Ilona Leánygimnázium lett. A diákok a jelvényt a kék svájcisapkán használták kitűzve. Az iskolában kötelező volt az iskolaköpeny. A melegebb őszi napokon és a kora nyári jó időben a köpeny viselését felváltotta a kék fehér pöttyös szoknya és blúz mellénnyel. Az ünnepi viselet a sötétkék szoknya és a kék galléros fehér matróz blúz volt.

 

 

 

1949-51-ig  Dezsényi László volt az igazgató, Kalmár Eszter halála után.  Időközben a 8 évfolyamos gimnázium megszüntetésre került, a legutolsó 8 osztályos gimnazisták utoljára 1951 júniusában érettségiztek. Az állami iskola elhelyezési gondjai sem csökkentek, a tanulók számának ugrásszerű növekedése miatt a Török Flóris utca 106. szám alatti épület az iskola befogadására alkalmatlanná vált. 

 

 
Dr. Horváth Jánosné igazgató kezdeményezte, hogy az iskola kapja meg a Vörösmarty utca 30. szám alatti épületet 1951-től. Az épület eredetileg a  karmelita apácák Szent József árvaházának épült 1924-ben. A szerzetesrendek megszüntetésekor vették birtokba az ipari tanulók számára, és tőlük vette át a leánygimnázium. Az igazgató fáradozása eredményes volt, az iskola jobb körülmények közé költözött.  Az épületről azonban hamarosan kiderült, hogy födémeinek teherbírása nem megfelelő, statikai vizsgálatra került sor, s a szakértői vélemény alapján az épület használatát nem engedélyezték.

 

Dr. Dr. Horváth Jánosné igazgatóHalmi Gyuláné igazgató megbízatásakor, 1957 végén a korszerűsítés miatt az iskolában nagyarányú építkezés vette kezdetét, - ez idő alatt a Gimnázium a tanév folyamán a kerületi Gépipari Technikum épületében működött - a  munkálatok eredményesen zárultak. Így a diákok az 1958/59-es tanévben ismét a saját iskolaépületükben zavartalanul folytathatják tanulmányaikat.

 

Halmi Gyuláné tíz éves iskolavezetői tevékenysége alatt évente 6 párhuzamos osztály működött. A hatvanas években a Vörösmarty u. 30. szám alatti épület adottságaira hivatkozva tudta halasztani a koedukált oktatást. Az 1961. évi III. törvény értelmében a Bagi Ilona Gimnáziummal kapcsolatban felmerült a szakközépiskolai osztályok nyitása. Az igazgató nem kívánt szakközépiskolai osztályokat nyitni, szerette volna megőrizni a Bagi gimnáziumi, sőt leánygimnáziumi jellegét.  A leánygimnázium a Vörösmarty u. 30. szám alatti épületben töltötte fennállásának utolsó 12 évét. Az elmúlt 25 év alatt az iskola nevelői, szülői és tanulói közössége kimagasló eredményeket ért el mind a tanulmányi, mind a nevelői munkában.

"Az iskolánk büszke arra, hogy:

  • egyik aktív résztvevője volt a Középiskolai Nevelői Program kidolgozásának.
  • A szocialista iskolára jellemző nevelés központúságnak megfelelően bontakozott ki a tanulói önkormányzat,
  • követték egymást a nagyhatású iskolai ünnepélyek, melyeknek komoly visszhangja volt.
  • Említést érdemelnek a győztes tanulmányi versenyek, és sportteljesítmények is.
  • Érettségizett tanulóink közül szép számmal jutottak be a különböző egyetemekre, főiskolákra, és ma már számos orvos, tanár, mérnök mondhatja, hogy a Bagi Ilona Gimnázium volt az alma mater.
  • Négy olyan tanár működik jelenleg is az iskolában, akik az intézmény növendékei voltak."

Az Erzsébeti Diák 1961 november

Az Erzsébeti diák 1961. novemberi számának címlapja a 30. évfordulon: az iskola jelvényei.
A szakközépiskolákat az 1961. évi oktatási törvény hívta életre. A szakképzés addig technikumokban folyt; egyik technikum sem örült, hogy ezen túl nem technikusokat képez, hanem szakközépiskolásokat. A minisztérium sok gimnáziumban kívánt szakközépiskolai osztályokat létrehozni. A "támadás" a gimnáziumi forma megváltoztatására irányult. Tárgyalások folytak a képzési típust illetően. Végül egy "menő" ipari szakmában   a finommechanikai műszerész szakközépiskola típusban   megegyeztek.

Ez a döntés az iskola létszámát megváltoztatta. és létrehozta a koedukációt. A szakmaoktatás megjelenésével változtatta a közismereti tárgyakat tanítók és a szaktanárok arányát is. A gimnázium életében döntő változást tehát az 1964-65. iskolai év hozta, amikor a fokozódó társadalmi igények megkövetelték, hogy 1964-ben a gimnáziumi osztályokkal párhuzamosan finommechanikai, és műszeripari szakközépiskolai osztály is létesüljön. Az iskola folyamatosan alakul át az évek során Finommechanikai és Műszeripari Szakközépiskolává. Dr. Halmi Gyuláné igazgatói megbízatásáról 1968-ban lemondott; nyugdíjba ment. 

 

Kása Istvánné igazgatóAz iskola új neve: Bagi Ilona Leánygimnázium és Szakközépiskola Az 1968-1969-es tanévtől 2 éven keresztül az intézmény vezetője: Kása Istvánné igazgató lett, akinek főleg a szakközépiskolai képzés irányításával kellett foglalkoznia.  Mivel az iskola épülete az új képzési forma műhelyigényét már nem tudta biztosítani, ezért másik, alkalmasabb, fejleszthetőbb ingatlanra volt szükség.

Ezért a Bagi Ilona Gimnázium és Szakközépiskola a Kossuth Lajos utcai Általános Iskola helyére kerül, s majd ott építenek egy új műhelyt. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb igény jelntkezett egy közgazdasági képesítést adó szakközépiskola beindítására, ezért az iskolaépületbe az elképzelések szerint a fokozatosan felfejlődő Varga Jenő Szakközépiskola tanulói költöznek majd be.

 

Évekig két iskola élt egy épületben. Lent a Varga Jenő Szakközépiskola, fent pedig a Bagi Ilona Gimnázium és Szakközépiskola. 1970-ben a Bagi Ilona Mechanikai Műszerész Szakközépiskola a Kossuth Lajos u. 35. szám alatti, addig általános iskolai, eredetileg Polgári leányiskola   épületébe költözött. Itt érettségiztek az utolsó gimnáziumi osztályok 1970 júniusában.

Az 1970-71-es tanévtől az iskola új neve: Bagi Ilona Finommechanikai és Műszerészipari Szakközépiskola.

 

Forrás:
Kökény Sándorné: A pesterzsébeti leánygimnázium

- Bagi Ilona Gimnázium emlékkönyve


Harmadik fejezet

 

3.1   Az új iskolaépület története

 

1874-ben Erzsébetfalván gyorsan megkezdődött az építkezés. Az első építkezők között volt Szikrássy Alajos királyi törvényszéki tisztviselő és Török Flóris honvéd százados, fővárosi alkapitány. A telep első elöljárója Tóth Kálmán mérnök lett. 1882-ben Pók Ignác és Suda János értelmi vezetése mellett, Walcha Mihály és Wéber József építési vállalkozók által közadakozásból, a mai Kossuth Lajos utca és Széchenyi utca sarkán megépül a községháza.

1913-ban az épületet lebontották, hogy helyére a mai szakközépiskola elődjét, a Polgári Leányiskola épületét emeljék. Falába befalazva két emléktáblát találtak, amelyek az alapítást, a községháza építését és az adakozók nevét - közöttük Erzsébet királynéét is -  őrizték meg az utókor számára. A két táblát az iskola Kossuth Lajos utcai bejáratának egyik oldalába helyezték el, mellé tettek egy harmadikat is a következő szöveggel: "Ezen épület helyén állott Erzsébetfalva község első székháza, melynek homlokzatán és tanácstermében befalazva volt alábbi két emléktáblát a múltak iránti kegyeletből itt elhelyezte a község elöljárósága az 1913. évben." (Ma ezek közül egyik sem olvasható.)

Forrás: Pestszenterzsébet története CEBA Kiadó

 

Varga Sándor – az 1978 IV. b osztály volt diákja 2013 februárjában írt levelet ismét szerkesztőségünkhöz. Itt szeretné bemutatni az általa interneten talált, iskolánkkal kapcsolatos két régi képet nagyítható formában. 

 

Bal oldali képen látható Kossuth Lajos utca kb a hatvanas években, középen a későbbi Bagi épületével.

 

Jobb oldali fotó a háború előtt készült. Az épületet a II. világháborúban bombatalálat érte, s helyreállításakor nem kapta vissza eredeti formáját. A képen látható torony már nem díszíti a Polgári Leányiskola, azaz a majdani Bagi Ilona Gimnázium és Szakközépiskola épületét.

Köszönjük Sándornak a megküldött képeket !

 

3.2   Az új iskolaépület a Kossuth Lajos utca 35.

 

Iskolaépület Kossuth Lajos utcai frontja

Deli László igazgató

1970-ben a Bagi Ilona Mechanikai Műszerész Szakközépiskola a Kossuth Lajos u. 35. szám alatti épületbe költözött. Itt érettségiztek az utolsó leánygimnáziumi osztályok 1970 júniusában. 

Legutolsó elnevezése Pesterzsébeti Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium volt. Az 1970-1971-es tanévtől az intézmény neve: Bagi Ilona Finommechanikai és Műszerészipari Szakközépiskola lett. 1971 őszétől 1975 nyaráig Deli László igazgató irányította az intézmény pedagógiai munkáját. 

 

SapkadíszKarjelvény

A Szakközépiskola sapkadísze és kardísze. A Szakközépiskola rendtartása az iskola hagyományait követve kötelezővé tette a tanítási órákon a kék köpeny viselését. Az iskolaköpenyen volt a textilcímer, és a munkaruha kabátjának bal felső részén a szív tájékán olvashatónak kellett lennie a tanuló nevének, osztályának, melyet 2 cm-es hímzett betűkkel, római számokkal, piros cérnával kellett elkészíteni. A köpenyek, munkaruhák az évek folyamán esetenként megkoptak, s ez kissé csökentette az egységes iskolakép megítélését.

 

MűhelyépületAz iskolaépület Széchényi utcai homlokzata

Az iskolaudvar Topánka utca felőli oldalára építették fel az új műhelyépületet, mely biztosította a gyakorlati oktatás számára is megfelelő, modernül felszerelt műhelytermeket is, itt sajátították el a gyakorlati fogásokat a finommechanikai műszerész szakma iránt érdeklődő fiatalok. 1970. szeptember 1-től az intézmény már kizárólag szakközépiskolaként működött.

A jobb oldali képen látható az iskolaépület Széchenyi utcai homlokzata, hátul már az új műhelyépülettel.

 

Idézet az 1978 IV. b osztályban érettségizett Varga Sándor leveléből:

"Az 1974-75 és 1975-76 tanévben a tanműhely még a Varga Jenő Szakközépiskola Vörösmarty utcai épületének udvarán volt. Első évben ott kaptunk lakatosipari kiképzést, majd második évben tanultuk a gépi forgácsolást."
Kucsák Béla igazgató

 

 

Az 1975-1976-os tanévben az intézményvezetői munkára Kucsák Béla kapott igazgatói kinevezést. A megbízatás lejárta után igazgatóhelyettesi teendők ellátásával segítette az intézmény vezetőségének munkáját, a szakképzés további fejlesztését, annak mindenkori továbblépését szem előtt tartva.


 
 Kiss József igazgató

Az 1976-1977-es tanévtől Kiss József igazgató volt az intézmény vezetője. Évfolyamonként három osztályban folyt az oktatás, egy elektroműszerész, egy műszergyártó karbantartó, egy osztály pedig varrógép műszerész szakmából érettségizhetett. Az I-II. évfolyamon a gyakorlati képzés a korszerűen felszerelt műhelyépületben történt, míg a III. IV. évfolyamosok hetente két napon a környező üzemekben sajátították el a gyakorlati fogásokat.

 

Idézet az 1978 IV. b osztályban érettségizett Varga Sándor leveléből:

"1976-1977-es és az 1977-1978-as tanévekben három osztály volt egy évfolyamon kb. 30-30 fővel. Ebből 20-20 fő kapott elektroműszerész gyakorlati képzést, a többi 10-10 pedig mechanikai műszerésznek készült. A heti egy napos gyakorlati oktatás és a nyári gyakorlat egy része már az új Topánka utcai szárnyban zajlott. Ott kapott helyet a mérőlabor is. Nyári gyakorlaton pedig a Csepeli Kerékpárgyárban voltunk egy hónapig. Én például az összeszerelő soron. Még a Csepel Újságban is jelent meg cikk rólunk."

 

A gyakorlati érettségi alkalmával az adott szakmának megfelelően előkészített  - műveleti sorrend, műhelyrajz, értékelési szempontok, szerszámok, alkatrészek  - feladatot kellett időre végrehajtani az iskola tanműhelyében. A varrógépműszerész szakmát tanuló osztályok a közeli harisnyagyárban végezték el az előírt feladatot, mert ott biztosítottak voltak a megfelelő tárgyi feltételek a sikeres gyakorlati érettségi lebonyolításához. Az elvégzett feladatok elbírálása az előre kidolgozott pontrendszer alapján történt, anonim rendszerben. A gyakorlati érettségi befelyeztével a végzős diákokkal közölték az elért eredményeket, s aki megfelelt, az mehetett az írásbeli érettségi vizsgára.

 

Idézet az 1978 IV. b osztályban érettségizett Varga Sándor leveléből: 
"Mi 1978-ban érettségiztünk, és az elektroműszerészeknek egy egyfokozatú csöves erősítőt kellett megépíteni és bemérni."
 

Volt, nincs tornaterem

1981-ben sajnálatos esemény történt, mert az iskola szépen felszerelt tornaterme összedőlt. Szerencse, hogy percekkel a tragédia előtt, minden tanuló elhagyta az épületrészt, így személyi sérülés nem történt, azonban az anyagi kár tetemes lett. Többet tudhatunk meg Dr. Gockler Lajosné tanárnő leveléből, valamint Bágyoni József 1984/c osztályos  tanuló személyes élményéről készült leírásból.

Tragédia után

Kiss József igazgató a szakközépiskolai évfolyamok előírt oktatási programját követve,  a folyamatosan növekvő követelményszint megtartása mellett  igazgatói munkáját, pedagógus társai munkájának irányítását az 1989-1990-es tanév zárásáig végezte. 

 

 

A Szakközépiskola nyolcvanas éveinek egyik volt diákja küldte be szerkesztőségünknek az itt bemutatásra került két db emblémát. Az egyik az iskola akkori jelvénye volt, melyet sapkán, kabáton viseltek a diákok, a másik embléma jó tanulmányi eredmény kritériumához kapcsolódott.

A régi bagis kitűzők tulajdonosa 1983 IV. b osztály egyik volt diákja.

 

1980-1981-es tanévben az anyaintézmény megünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. Ez alkalommal írt levelet Dr. Bayer Istvánné Kacsó Edit részére, aki ezt az iskolára vonatkozó részt közzé adta. Olvasható az Idézetek levelekből menüpont alatt.

Az 1980-as évek végén dr. Bayer Istvánné szerette volna megírni az iskola, a leánygimnázium történetét az utókor számára, de egyre súlyosbodó betegsége, majd 1989. szeptember 24-én bekövetkezett halála miatt erre sajnálatos módon nem került sor.

A pestszenterzsébeti nyilvános jogú magán leánygimnázium,  a későbbi Bagi Ilona Leánygimnázium   volt tanárai és diákjai 1990 tavaszán megemlékeztek az iskola alapításának 60. évfordulójáról és ehhez létrehozták a Leánygimnázium Baráti Körét. Az iskola tanárai és diákjai számára nagyszabású emlékműsorral megtervezett találkozóhoz több száz címet kellett összegyűjteni a meghívók elkészítése céljából, mely gyűjtő munkához a lehetőséget az iskola igazgatója, Kiss József biztosította, támogatta a rendezvény munkálatait, hogy a méltó megemlékezés létrejöhessen az iskola megalakulásának és az alapítóknak emlékére. A jelenlévők felkérték Krassói Kornéliát a tavaszi találkozó és az emléktábla avatás előkészítésére.

Kucsák Béla igazgató

 

 

1990-1991-es tanévtől a felelősségteljes, komoly szakmai tudást igénylő vezetői feladatot ismét Kucsák Béla  kapta meg. Munkásságát a mai napig folytatja a jogutód intézményben.
 

3.3 Az emléktábla és avatása 1990. szeptember 21-én

 

Minthogy a Bagi Ilona Műszaki Szakközépiskola központi helyen, a Kossuth Lajos utca és Széchenyi utca sarkán lévő épületben volt, ennek a Széchenyi utcai falára helyeztük az emléktáblát. Az emléktábla elhelyezésében nagy segítségünkre volt Kovács Jánosné Erika, a közművelődésért felelős kerületi tanács munkatársa, illetve Kucsák Béla igazgató a Szakközépiskola vezetősége nevében ideális feltételeket biztosított az előkészületekhez, és az ünnepség lebonyolításához.

 

1990. szeptember 21-én, pénteken délután négy órakor Lajtha László Zeneiskola harsonásai nyitották meg az ünnepséget a Széchenyi utcában. A szemerkélő esőben is tele volt az utca a hajdani leánygimnázistákkal, az iskola egykori tanáraival, akik emlékezni jöttek és emléket állítani a leánygimnázium alapítóinak.

A Himnusz meghallgatása után az alapítók személyiségét dr. Horváth Jánosné az iskola negyedik igazgatója méltatta. A Kalmár testvérek   Ilona és Eszter , a Szepesség után itt állapodtak meg, Pestszenterzsébeten. A rendkívüli műveltségű apának, Kalmár Eleknek , a lőcsei gimnázium volt igazgatójának példája állt előttük, amikor 1930-as években életre hívták és nehéz gondok, mostoha körülmények között is életben tartottak egy kultúrintézményt.

 

Az  emléktáblát Makay Magdolna tanárunk leplezte le és koszorúzta meg Gergelyné Simon Gizellával, az eIskolaalapítás emléktáblájalső érettségizők egyikével. Az emléktábla-avatásról fájdalmasan hiányzó dr. Bayer Istvánné 1989 nyarán még örülhetett a hírnek, hogy a diákok és tanárok javaslata meghallgatásra talált, s a tervezett emléktábla méltó helyre kerülhet majd. Az emléktábla elhelyezése után a jelenlévők baráti beszélgetést folytattak a szakközépiskola termeiben, ahol megállapodtak, és aláírásukkal tanúsították azt a javaslatukat, hogy Kalmár Ilonáról nevezzenek el utcát Budapest XX. kerületében. 

1997-ben végzett az utolsó osztály a Bagiban. Az érettségizők elektronikai   vagy mechanikai műszerész, a gimnázisták pedig számítógépkezelői végzettséget kaptak.

 

Forrás:
Kökény Sándorné: A pesterzsébeti leánygimnázium

- Bagi Ilona Gimnázium emlékkönyve

 

Az iskola épülete 2007-ben

Az egykori iskolaépület ma

3.4   Epilógus

 

A Pestszenterzsébeti Műszaki Szakközépiskola és Gimnáziumot a Fővárosi Közgyűlés határozata értelmében - 1997. augusztus 1.-vel   összevonták az Eötvös Loránd Szakközépiskolával. A fővárosi határozat alapján a jogutódintézmény a Pestszenterzsébeti Műszaki Szakközépiskola lett. Külön megbeszélésen a Pestszenterzsébeti Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium felvette az Eötvös Loránd Szakközépiskola nevet.

Forrás:  részlet Kucsák Béla igazgató leveléből

 

1999-ben a Kossuth Lajos u. 35. sz. alatti épületbe az Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola költözött.

Forrás: Internet 2009.

 

A jelzett forrásanyag felhasználásával és kapott ismeretek alapján

az oldalt összeállította Dóka Istvánné sz. Rácz Mária 1966 IV. e

 

«« Vissza ««



Észrevételeket és javaslatokat a dokaistvanne@gmail.com e-mail címre várjuk.