2013. 04. 20. 1977 IV. c osztály 36 év után

«« Vissza ««

Osztálynévsor: 
1977 IV. c
Osztálytalálkozó képgaléria: 
2013. 04. 13. 1977 IV. c osztály 36 év után

Harminchat év után érettségi találkozó

Az 1977-ben végzett IV. c osztály szervezésében
Időpontja: 2013. április 20.
Helyszíne: Bp. XX. ker. Csili étterem

Főszervezője: Szabó Dezső

 

Az osztály egyik diákja, Szabó Dezső 2013. február 18-án levelet küldött szerkesztőségünk részére, melyben tájékoztatott bennünket, hogy hamarosan ismét osztálytalálkozójuk lesz. A szervezés folyamatban van, és íme, a csapat összejött. 

 

  

 

 

 

Balogh Tibor lapozgatja a gyakorlati foglalkozásokon vezetett Munkanaplót

Balogh Tibor meghatottan lapozgatja

a Munkanaplót

 

A találkozóról készült beszámoló - technikai okok miatt kissé késve - végül felkerült a honlapra, mely az alábbiakban olvasható..

 

Kedves Csaba!

 

Mint azt korábban már jeleztem, a ’77-ben érettségizett c osztály érettségi találkozóját szerveztük meg. Április 20-án 18-an jöttünk össze egy - szerintem – nagyon jó hangulatú baráti beszélgetésre.  

A program a sulinál indult. Körbejártuk kívülről. Megismerkedtünk egy nagyon kedves, segítőkész tanárnővel, Szilasi Évával, aki most az iskolánk épületében működő szépészeti szakközépiskola igazgató-helyettese. Mikor kiderült, hogy ugyanazon évben érettségiztünk, illetve, hogy ő is tanított a Bagiban, közvetlenebb lett a hangnem közöttünk, még a tegeződést is fölajánlotta részünkre.  A segítségével végigsétálhattunk az iskola folyosóin, bemehettünk a kedvenc és nem túl kedvenc termeinkbe. Ezek funkciója esetenként megváltozott, de a falak, az ajtók, az ablakok ugyanazok, és előjöttek az emlékek, a kellemes, és kellemetlen sztorik.

Bementünk a Töttössyné féle magyar terembe. Itt Éva – aki egyébként magyar tanár is – lehetőséget látott volna egy Himnusz – Szózat összehasonlító elemzésre, de ehhez mi egyáltalán nem ragaszkodtunk. Benéztünk osztályfőnökünk,  Csete Zoltánné töri termébe,  a kémia és szakrajz terembe. Átmentünk a műhelybe is nosztalgiázni egy kicsit. No, ott is jöttek ám elő történetek. És mennyire látszik, hogy megmaradtunk gyereknek: ugyanazt  a hangzavart elő tudtuk állítani 18-an, amit 36 éve 29-en. Lehet, hogy ebben még fejlődtünk is?  

Ha nem az angol kisasszonyok, és francia nevelőnők keze alatt nőttünk volna föl, lehet, hogy az egész estét ott töltöttük volna, így azonban megköszönve Éva segítőkészségét, 6 óra körül hazaengedtük őt, és áttelepültünk a Csilibe.  

Folytatódtak a sztorizások, olyan történetek is előjöttek, amik lehet, hogy meg sem történtek, de mi azért emlékszünk rá. Forgács Attila mézes szilva szörpije, Smici natúr szilvája nagyban hozzájárult a hangulat javításához. Addig-meddig folyt a koccintgatás, hogy még a számomra kóstolónak szánt maradékot is beszöpörcsölték. (Nem baj, Attila megígérte, hogy a nyár vége felé személyesen szállít nekem a makádi horgásztanyámra egy nagyobb dózist belőle…)

Az egyértelműen eldőlt számomra, hogy humorban Lázár Feri fejlődött a legtöbbet. Be nem állt a szája, a terem hangos volt a kacagásától. El is kezdett szervezni egy nyári lecsó-fesztivál látogatást Kenesére. Reméljük, hogy a lelkesedése megmarad addig!  

Szóba kerültek problémák, nehézségek is, de ezeken gyorsan túltettük magunkat. Szóval szerintem jól sikerült a találkozó. Valahogy olyan volt a hangulata, mintha csak a múlt héten beszélgettünk volna utoljára, nem öt éve.  

Nagyon remélem, hogy nem jön közbe semmi, és megszervezhetem a következőt is. Talán majd sikerül a 40 éves évfordulóra. Nagyon bízom benne, hogy akkor azok is ott lesznek, akik most bármi okból nem tudtak, vagy nem akartak eljönni.  

 

Ehhez a levélhez csatoltam a teljes létszámú képet, amely  a magyar teremben készült.

 

A beszámoló és a fotó felhelyezésre került

2013. június 7-én

 

«« Vissza ««



Észrevételeket és javaslatokat a dokaistvanne@gmail.com e-mail címre várjuk.